Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
„Berkesék”: Berkes Sándor (1859—) megyei kórházigazgató, egészségügyi főtanácsos, a Ladies család orvosa. Nagyon sokat tett a századfordulón a gyulai kórház jelentős intézménnyé fejlesztéséért. Háza Ladicsék szomszédságában, a mai Corvin és Jókai utca sarkán volt. Felesége „Berkesné”, „Berkes néni”.97 Pándy Kálmán (1868—1945) a megyei kórház országos hírű főorvosa, az intézményjelenlegi névadója. Zöldy János (1860—1940) vármegyei tiszti főorvos, korábban kórházigazgató. Felesége Novák Izabella (1870—1964). Ennek testvére Gabriella („Gábri”), Pósáné anyjával együtt összejártak a Lindl hölgyekkel. Az, hogy névnapján egyedül is látogatták Lindlék, rokonságot sejtet, de nem bizonyos. Lutzenburger fogorvos. Többet nem tudunk róla. Széli Imre (1877-1968) évtizedeken át Gyula város köztiszteletben álló gyermek- orvosa. Apja, Sándor eredetileg Nagyszalontán református tanító, utóbb Gyulaváriban uradalmi kasznár, Arany János veje, Sz. Kálmán családjának rokonságába tartozott, anyja Ecsedy Karolina (1855—1936). Sz. Imre felesége, Domoszlay Szeréna (1881— 1979) apja D. József számtartó volt a dobozi Wenckheim-uradalomban, anyja Mariska Mária. Gyermekeik a naplóírás évtizedében születtek: Sz. Mariann (1906-1979) zongoratanárnő és Sz. Pál (1908—1973). Széllékkel az 1910-es végén élénkült meg a Lindl hölgyek kapcsolata. Sz. Imre húga, Karolin („Lina”) (1885—1933) Bálint Imréhez (1877-1954), a gyulai államépítészeti hivatal későbbi igazgató főmérnökéhez ment férjhez. Domoszlay Olga és Melánia Szeréna nővérei. Összegző megjegyzés. A szabadfoglalkozású értelmiségből Lindlék kapcsolati körében nagy számmal találkozunk orvosokkal, köztük közeli baráttal és távolabbi ismerőssel egyaránt. Az egyik visszaemlékező megjegyezte: „pedig nem volt elegáns foglalkozás”. Nem mellékes körülmény, hogy a naplóírás korában már a gyulai a vidék legnagyobb közkórháza. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az orvosok és ügyvédek egyidejűleg több munkahelyhez, megbízóhoz kötődését. Az orvosok kórházi, megyei, városi, uradalmi állást látnak el, alig akad kizárólag magánrendelést folytató. Gyógyszerészek Nagy Sári és Nagy Stefi a Lindl nővérek közeli barátnői. Nagy Jenő (1864-1925) eredetileg orosházi gyógyszerész és Örley Stefánia (1851—1909), „Nagyék”leányai, mindketten katonatiszt-feleségek lettek. N. Jenő feleségének apja Örley (eredetileg Müller) István gyulai patikus, örökségül hagyta a házaspárra a Városház utcai Szentháromság gyógyszertárat. Bodoki Mihály gyulai gyógyszerész (1862—1904), B. Lajos neves vízszabályozó mérnök fia, a naplóírás kezdetekor a Kossuth téri Aranykereszt patika tulajdonosa, felesége Bodoky Erzsébet (fl905) volt. Gyermekeik, Ella és Jolán, továbbá Károly (1886—1915) és Lajos (1899—1944); míg azok éltek, szüleikkel, utóbb maguk is kölcsönösen látogatták egymást Lindlékkel.98 97 Schcrcr 1938: II. 284-285. 98 B. Jolán és Domokos László gyógyszerész fia volt Domokos Mátyás irodalomtörténész (1928— 2006). 42
