Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Héjja Julianna Erika: "…jó háziasszony kezd belőlem válni". A hagyományos női szerepek elsajátítása Gyulán a Ladics és a Kliment család levelezésének tükrében
is megírja. Miután Ducsi elhagyta Fiúmét, Klimenték a Mattiassi család révén jutottak tengeri halakhoz. Mádi 1905-ben mindenáron halat akart küldeni Fiúméból, deTatus sajnálta a költséget, inkább arra kérte lányát, ha Gyulára látogat, akkor hozzon magával. Mádi marinírozott hallal is kedveskedett szeretteinek. NYÁRI IDÉNYMUNKA: BEFŐZÉS A két család zöldség- és gyümölcsfélékből is önellátásra törekedett. Ladicsék Csorvá- son 1884 tavaszán rendezték a kertet, fenyőket és gyümölcsfákat ültettek. Klimenték veteményeskertjében 1885-ben krumplit és dinnyét termesztettek. Ladicsék 1887. szeptember 30-án szüreteltek, gyarló eredménnyel, 40 akó bor sem lett. Ladies László Mühle Vilmos temesvári szállítótól 1910-ben 48 darab szilvafacsemetét szerzett be. A korábban ugyanott megvásárolt alma- és körtefácskákkal nagyon elégedett volt. 1917 nyarán „Laci [Ladies László] termése nagy csalódással lett betakarítva. 27 vagy 28 mázsa búza lett. Tokai 2 nagy kocsi szép kukoricát remél részünkre — tudósította Pici Ducsit — és 30-30 liter paszulyt; ha nem is fizet olyan bőven, mint tavaly, ezzel még megelégedhetünk. A paszulynak már 3 korona litere, 10 1 borsót vettem a’2,40. Borzasztó árak! Lencsét még nem tudtunk szerezni, ez 4-5 korona. Szabados említette Tokainak, hogy e héten küldi a búzát, árpáról nem szólt.”115 1918-ban a gyulai diótermés nem sok jóval kecsegtetett, már csak a Karánsebesről ígért mogyoróban reménykedtek. Ladicsék 1919 februárjában Temesvárról hozattak hat korona értékű gombacsírát. 1923 májusában Mariska néni ugyancsak küldött Picinek „egy kis »gombacsírát«, akár szabadba, akár pincébe, én azt gondoltam — fejtegette Mayerné -, ott a szomszéd kerítés mellett, a kis domb megett talán jó helye lenne, vagy inkább a pincébe?”116 A háziasszonyok közötti összetartás még a legnagyobb dologidőnek számító nyári és őszi befőzések117 idején is kifejezésre jutott. Az egymás kisegítését ilyenkor különösen indokolttá tette, hogy ez a feladatokkal teli időszak általában egybeesett a fürdőhelyre tervezett elutazásokkal.118 Kliment Gyuláné 1888 júniusában önzetlenül gondoskodott a Novák család számára befőzni való körtéről, Jancsovicsné távollétében pedig 1891 nyarán ápolta a beteg Leonát, s emellett még a befőzésben is segédkezett az alispánnénál. Persze, a női szolidaritás leginkább a családi körön belül jutott kifejeződésre. Ladicsné Csorváson Margit lánya részére tett el uborkát télire. 1897 szeptemberében anyósa kérésére Kliment Margit főzött be áfonyát. Amikor 1902 nyarán 115 BéML XIII. 10. a. 4. dob. Kliment Márta levele Kliment Ferencnek (Gyula, 1917. aug. 20.). 116 BéML XIII. 10. a. 4. dob. Mayer Pálné levele Kliment Mártának (Budapest, 1923. máj. 4.). 117 Jancsovics Margit 1913-ban Sopronban jóval korábban, már áprilisban elkezdte a befőzést, narancsdzsemet - „ahogy az angolok a lekvárt nevezik” - készített. BéML XIII. 10. a. 13. dob. Tóth Lajosné levele Kliment Mártának (Sopron, 1913. ápr. 6.). 118 A fürdőn töltött idő nem jelentett feltétel nélküli kikapcsolódást. A magára hagyott háztartás miatti aggodalom kimondatlanul is ott bujkál a sorok között. Schilde René hasonló jelenségre figyelt fel az anarcsi Czóbel család levelezésének kutatása közben. Schilde 2005: 346-350.; Schilde 2007: 272-278. 88
