Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Héjja Julianna Erika: "…jó háziasszony kezd belőlem válni". A hagyományos női szerepek elsajátítása Gyulán a Ladics és a Kliment család levelezésének tükrében
ságról gondoskodtak.108 Ladies Irén mindig nagyon elégedett volt a pompás finomságokkal: „Bizony, Ti nem is képzelitek, mennyire jólesik a fővárosiaknak, ha egy kis vidéki jó disznótoros ételhez juthatnak. Megpróbáltam én itt már a legelőkelőbb üzletekből hurkát és kolbászt hozatni, de soha egy jó falatot nem ettünk azokból. Annál jobban élvezzük most ezeket a kitűnő dolgokat, amelyekhez a Te jóvoltodból jutottunk.”109 Ladicsné a legmesszebbmenőkig tekintettel volt fiai ízlésére, mivel Tomi nem igazán szerette a túl zsíros dolgokat, neki inkább sonkát, sajtot, fokhagymás kolbászt csomagolt. Mariska néni 1917 decemberében Budapesten váratlanul egy disznóhoz jutott, amit helyben, ők maguk fel is dolgoztak. A végeredmény azonban a várakozások alatt maradt, csak 30 1 zsírjuk lett és három kis darabka szalonna a húson felül. A kolbász és a pár szál hurka sem sikerült túl jóra. Kliment Márta gyulai kóstolóval kárpótolta Mariska nénit, aki kénytelen volt belátni, sehol sem olyan jó a „disznóság”, mint Piciéknél. Az idős asszony el is határozta, ha legközelebb odahaza ismét sertést dolgoznának fel, elkéri Pici receptjeit. A gyulaiakhoz hasonlítva saját készítményeiket arra jutott, „olyan utóbbi, viszonyítva a magukéhoz, mint egy légies arisztokrata nőhöz egy kóbor cigányasszony”.110 „Képzelheti, hogy az én »pesti« famíliám hogy élvezte — lelkendezett Mariska néni az újabb Márta-féle kóstolóról -, az Ella kérdezte, hogy van az, hogy itt Pesten sohasem lehet olyan finom húst kapni (hát fenomenális jó volt), akartam neki azt felelni, amit nekem egyszer Teschenben mondott valaki egy jó »magyar« pulykára: »das ist bei Euch mit Liebe gebraten« — hát erre a disznóra is el lehet mondani »das war mit Liebe gemästet«.”111 A sertéstartáson kívül Ladicséknál és Klimentéknél egyaránt régi tradíciót követett a baromfinevelés is. Ladicsék vári tanyáján 1888-ban Tamásné tyúkot, pulykát gondozott, eladás után saját szükségletükre 17 darabot tartottak meg. Ladies György- né 1904-ben 12 kappant küldött Irén lánya kecskeméti háztartásába, ám a jószágok az úton megfertőződtek, hét el is pusztult közülük, sőt a már meglévő baromfiállományra is veszélyt jelentettek. Az állatorvos szerint Irénnek tavaszig nem volt tanácsos aprójószágot tartania az udvarban. Ladies Lászlóné 1909 júniusában három alkalommal összesen 35 pulykát keltetett. Augusztusban 34 egészséges és három sánta jószágot vitetett ki a tanyára, közülük azonban kettő elpusztult. Klimenték 1905 júniusában, a vásár alkalmával négy csirkét vásároltak, amihez olcsón jutottak hozzá, egy-két liba megvétele is szóba került, ezeket cselédjük, Etel tömte volna. Klimenték tyúkjai 1909 nyarán naponta hat-nyolc, később már csak kettő-öt tojást tojtak, ezeket a pulykákkal, 108 Persze a kóstoló ellenében a viszontszívesség sem maradt el. A nagyváradi Schwachoffer és a nagybányai Schönherr rokonság gyümölccsel (alma, körte, szőlő, gesztenye) és gombával látta el a Kliment családot. Schönherr Ilona 1912 őszén gombát küldött Picinek Nagybányáról, amit száraz helyre kellett akasztani, nehogy megpenészedjen. 1915-ben Ilona egy nagybányai specialitást, aszalt gombát adott a Kliment konyhára. 1914-ben Mádi a Ladies gyerekek örömére karfiolt küldött Fiúméból Gyulára. 109 CM sz. n. ir. Ebner Lajosné levele Ladies Lászlónénak (Budapest, 1913. febr. 1.). 110 BéML XIII. 10. a. 4. dob. Mayer Pálné levele Kliment Mártának (Budapest, 1918. jan. 6.). 111 BéML XIII. 10. a. 4. dob. Mayer Pálné levele Kliment Mártának (Budapest, 1923. dec. 18.). 86
