Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Héjja Julianna Erika: "…jó háziasszony kezd belőlem válni". A hagyományos női szerepek elsajátítása Gyulán a Ladics és a Kliment család levelezésének tükrében
lennél, hogy elküldenéd Miskuczát ahhoz a Horvátné szakácsnéhoz, akinek a lába megdagadt, ha talán már jobban van, hogy legalább egy hónapot tudna itt tölteni, akkor jó lenne, ha kijönne, mert már Agnesnak heimvéje van, én pedig nem tartóztatom. Ha esetleg a Horvátné nem jön, akkor küldd el az öreg házmesternét a cselédintézetbe, hogyha alkalmas szakácsnét vinne, fogadjátok meg.”102 Ladies Györgyné számára 1909 őszén menye keresett megfelelő cselédet. „Most volt itt ajánlkozni egy főzőnő. Azért írom főzőnőnek és nem szakácsnénak — fejtegette Ladies László —, mert valami nagy főzőművészetet nem tud, amint ő maga is beismeri, vadakat és valami finom tésztákat nem tud, de egyszerű főzést vállal. A mi felfogásunk szerint igen ajánlatos. A dada ismeri, jó asszonynak mondja, nem idevaló, de már régen itt van; most a bőrös zsidóéknál lakik 2 és fél év óta, azelőtt pedig egy másik zsidónál lakott 7 évig egyfolytában, mind a két helyen mindenes volt. 10 forintot kér.”1031910-ben Margit csorvási nagynénje, Reckné részére fogadott fel megfelelő szakácsnőt, 1923-ban sógora, Ladies Gyula csorvási ellátásáról gondoskodott. A nehézkes természetű agglegény egy időre Csorvásra költözött, kiszolgálását a helybeli Zalai család nem vállalta, de Ladies Gyula nem is vette volna azt igénybe. „Tehát okvetlen szüksége van valakire, akinek nagyon kevés dolga lenne mellette, csak két szobát kellene kitakarítani és a szerény ebédet és vacsorát megfőzni. [...] Gyula bácsi hetenkint kétszer Galiczynéknál ebédel.”104 A CSALÁDI ASZTALRA KERÜLŐ HÚSFÉLÉK (SERTÉS, BAROMFI, VAD, HAL) A seréshús és az állati zsiradék kiemelt helyet foglalt el a Ladies és Kliment család táplálkozásában egyaránt. Nagy hagyománya volt — akár a vásárolt, akár a saját gazdaságban felnevelt malacok — házi feldolgozásának, ami általában késő ősszel és még inkább télen történt. Egy-egy idényben legalább 2—4 disznót öltek, a vágáshoz kapcsolódó munkálatok összehangolása a gazdasszony feladatai közé tartozott. Ladies Irén 1887 októberében édesanyja görbersdorfi távollétében már előre tartott a disznóöléstől (nagyanyjára nemigen számíthatott, roppant izgatottá vált az efféle dolgoktól, s úgy tűnt, az öreg szakácsné se szerette az ezzel való vesződést). Irén szívesebben füstöltette a húst a virslisnél, mert ő maga nem tudta volna megállapítani, mikor járja át a füst kellőképpen a húsféléket. A lány tanácstalan volt a mészáros kiválasztását illetően is, előző évben többen voltak náluk, nem tudta, melyikőjük lenne a legmegfelelőbb. A november végi disznóöléskor végül Tóth Julcsa és Bella néni állt Irén mellé, megoldották a zsírolvasztást, Julcsa rendelkezett a tennivalókról, Irén vágta a hájat és a hurkába valót. 1888 novemberében ismét Irén helyettesítette a háziasszonyi teendőkben a hagymázos Ladies Gyulát Budapesten ápoló édesanyját. Ezúttal Irénre maradt a 84 102 CM sz. n. ir. Ladies Györgyné levele Ladies Lászlónak (Csorvás, 1904. aug. 2.). 103 CM sz. n. ir. Ladies László levele Ladies Györgynének (Gyula, 1908. ölet. 19.). 104 CM sz. n. ir. Ladies Tamás levele Ladies Lászlónénak (Budapest, 1923. máj. 8.).
