Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
Kosa László Polgári élet Gyulán a XX. század elején KISVÁROSI KAPCSOLATRENDSZER, TÁRSAS ALKALMAK, BARÁTI KÖRÖK EGY NAPLÓ ALAPJÁN A naplók történeti forrásértéke ismert, megbecsültségük egyre növekszik. Jól lemérhető azon a több mint negyedszázadon is, ami eltelt, mióta először vettem kézbe jelen dolgozat alapforrását. Időközben nagy számmal láttak napvilágot nyomtatásban naplók vagy részleteik, valamint értékelő és elemző tanulmányok.1 Ahány napló, annyiféle irányultság, szellemiség, társadalmi keret, habitus, téma, a tartalmi eltérésekről nem is beszélve. Dolgozatunk XX. század első évtizedében keletkezett forrása több lényeges vonásban eltér a naplók gyakoribbnak mondható ismérveitől. írója, aki Gyula városában élt, a XX. század első három évtizedében néhány esztendő kihagyásával vezette. Ebből a kézirat-folyamból alább részletezendő okok miatt tanulmányunkban az 1901. szeptember 15. és 1910. június 13. közötti időszakot dolgozzuk föl. A naplóíró csaknem minden egyes napról feljegyezte, hogy ő és közvetlen családtagjai kiket, miért és hol látogattak meg, továbbá otthonukon kívül milyen alkalmakon és eseményeken vettek részt, valamint viszont: kik, miért és mikor látogattak hozzájuk. Olykor a társaság hangulatáról, ritkábban az időjárásról értesülünk, egyébként más egyébről nem tudósít. Bensőséges dolgokat nem árul el magáról, szinte alig tudunk meg valamit személyiségéről, sőt személyéről sem sokat. Köztörténeti, helytörténe- ti vagy politikatörténeti eseményeket nem örökít meg. A még leginkább előforduló művelődéstörténeti vonatkozások is csupán rövid utalásokkal szerepelnek a naplóban. Nem tudjuk meg belőle, mi történt vezetése esztendeiben országban, világban, városban, sőt a családi krónikát is - a fent jelzett - mindössze egyetlen sajátos szempont szerint tartalmazza. Az egyoldalúság ellenére forrásunknak mégis van történeti értéke. Lehetővé teszi egy polgárcsalád társadalmi kapcsolatrendszerének bizonyos fokú rekonstrukcióját, kirajzolódnak belőle társas életének alkalmai, következtetni enged a családtagok baráti társaságaira. 1 A kiegyezés korabeli naplóról mint a polgári élet sajátos történeti forrásáról például: Gyáni 1999: 56. kk.; Gyarmati 2005: 181—191. Mindketten említik az angol Alan Macfarlant, akinek munkája (1977) alapmű a naplókiadás és -földolgozás kutatástörténetében. 7
