Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
a köznemesi eredet, sem azt, hogy ne éltek volna Békésben is nemzedékeken át hivatalt viselő nemes származékok. Például Ambrus Sándor (alispán: 1906—1916, főispán: 1916—1917.) családja, habár a XX. század elején már módos polgárként tartják számon őket.136 Elképzelhető, hogy külön tekintélyt képviselt, de nem tudjuk fölmérni, hogy a református esperes felesége, Dombi Lajosné neves székely nemes családja (a Béldy famíliának távoli grófi ága is volt) mennyit számított a társaság szemében (egyébként eredetét tekintve maga a Dombi család is köznemesi). Vallás és nemzetiség A török hódoltság után a XVIII. század elején Gyula nemzetiségileg és felekezetileg összetett településként alakult újjá, ami a naplóírás idején még alapvetően része volt mindennapi életének, az agrárlakosságú városnegyedek nyelv és vallás szerint különültek el.137 A naplóíró azonban vallási, nyelvi, etnikai különbségeket nem jelölt. A baráti kör és a kapcsolatrendszer átlépett a felekezeti határokon. Közbevetőleg két körülményre érdemes utalni. Gyula tágabb régiójának protestáns, illetőleg görögkeleti többségével szemben római katolikus dominanciájú település. A másik Lindl Etelka többször említett katolikussága. Mindemellett Lindlék Dombi Lajos református esperes, valamint Kun doktor családjával szoros baráti és szomszédi viszonyt ápoltak, ami alkalmilag református káplánok látogatását is magába foglalta. Kun és Kovács orvosok bizonyára családi barátság révén érték el, hogy a Lindl hölgyek részt vegyenek a kétegyházi református imaház építésének javára, tehát hitbuzgalmi célból rendezett, fent említett újvárosi köri jótékony bálban, ahová különben vallási és társadalmi okokból aligha mentek volna el.138 Lindlék részt vettek egy másik, szintén említett, hasonlóan felekezeti hátterű, ám nem helyi horizontú rendezvényen is, egy hangversenyen a maga korában népszerű zeneszerző és zenetörténész, Kálmán Farkas (1838—1906) volt gyomai református prédikátor síremlékére gyűjtöttek.139 A közelebbi körben találkozunk még a református Bodokiakkal, Gödry Ilonával, Garzóékkal, az Ambrus család férfitagjaival, Széllékkel, Hubayékkal, Tömöryékkel, Szabó Emilékkel, illetőleg a Haviár, Jancsovics, Ladies evangélikus családfőkkel. Azt nem állíthatjuk, hogy a vallásilag vegyes házasságok nem keltettek nézeteltéréseket, de az megállapítható, hogy felekezeti hovatartozásnak a kapcsolattartásban, legalábbis a rendelkezésre álló források szerint, nincs gátló szerepe. Itt említjük Lindlék társaságának zsidó származású tagjait: Berkes Sándor kórházigazgató orvost, valamint családját és Horti Béláné Schröder Erzsébetet gyermekeivel, akinek elődei között Rombay (Rombach) eleki fogorvos volt eredetileg izraelita vallású. Nem derült ki, hogy a naplóban szereplők között még mely személy, illetőleg melyik fölmenő „keresztelkedett ki”. A visszaemlékezők hívták föl a figyelmet a nevezettek eredetére. Az izraelita vallást megtartókról nincs adatunk, de a kapcsolatot ki136 Héjjá 2002:54-57. 137 Kosa 1997. 138 Békés 1906. ápr. 15., 22. A bál elnöke Kun Pál doktor volt. 139 Békés 1907. márc. 19. 57
