Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
hozzájárultak a Lindl-napló szereplőinek társaságba és kapcsolati rendszerbe kerüléséhez. Egyáltalán nem általános és magától értetődő, hogy ezek az integrálódást segítik, éppenséggel társadalmi törésvonalakat is képezhetnek, és megoszlást okozhatnak. Rokonság A naplóban szereplő személyek és családok számbavételekor, ahol a visszaemlékezések nyomán vagy a megyei vezetők archontológiájából tudomást szereztünk róla, jeleztük a rokonság fennállását, gyakran csak a valószínűségét vagy a lehetőségét, mert informátoraink évtizedek távolából ritkán tudták pontosan megjelölni nemcsak a mások rokoni kapcsolatait, olykor a magukét sem. Próbáltuk kibogozni, de amit a kortársak valószínűleg magabiztosan tudtak, sok évtized távlatából csekély eredménnyel lehet rekonstruálni. Olyan szerteágazó és bonyolult rokoni kapcsolatrendszert alkottak a napló szereplői, melynek nemhogy síkban, hanem térbeli ábrázolását is nehéz elképzelni. Ebben valószínűleg semmi rendkívüli nincs az adott kisvárosi társadalomban. Egyetlen példát idézünk, a székelynemes-honorácior Bodokiak családfáját, amelyen a XX. század elejéig a következő, a Lindl-naplóban is előforduló vezetéknevekkel találkozunk: Körös, Dubányi, Szilassy, Ambrus, Keller, Hoffmann, Deimel, Erkel, Ladies, Széli, Winkler, Szekér, Stummer.131 Minthogy Eta anyai nagyanyja és Hoffmann Mihály ügyvéd rokonok voltak, ezáltal Lindlék a kiterjedt Erkel és Bodoki családokkal atyafiságban álltak. Alighanem ez magyarázza, amire dolgozatunk elején utaltunk, hogy a Gyulára beköltöző csonka Lindl család miért talált széles körű kapcsolati hálóra és örvendhetett nagyszámú látogatónak. Bizonyítékok hiányában sem nehéz föltenni, hogy valószínűleg kisjenői lakozásuk idején is megvoltak ezek a kapcsolatok, legfeljebb nem annyira elevenen éltek, mint a Gyulára költözés után. A szak- irodalom a rokonság és atyafiság nagyfokú számontartását általában a nemesi tradíció alapelemének tartja. Az általunk vizsgált körben azonban meghatározó a polgári családok összeházasodása, amellett, hogy a polgári és nemesi famíliák nem egy esetben, több nemzedékben, szövevényes házassági kapcsolatban álltak. A naplóból — a névalakok bizonytalan utalásait kivéve — nem derül fény sem a családi-rokoni kapcsolatok számontartásának fokozataira, sem arra, hogy mennyire éltek vissza velük, amint azt a kor szépirodalmi alkotásai és részben a szakirodalom is előadja. A közeli rokonok foglalkozása, hivatala, vagyona, diplomája, képesítése jelentékenyen eltérhetett egymástól. Nem találtuk azonban nyomát, hogy az azonos társaságba tartozó szülők serdülő, majd fiatal felnőtt gyermekeiből álló baráti társaságai fenti okokból eltávolodtak volna egymástól, bár kizárni sem tudjuk a lehetőségét. Láttuk a gyors társadalmi emelkedés példáit, amelyek a családi vagyonok gyarapításával jártak együtt, ám a visszaemlékezésekből az is kiderült, hogy a következő nemzedék tagjai közt viszonylag sok sikertelen vagy kevésbé sikeres élettörténet akadt.132 131 Ambrus Lajos: Régi gyulai polgárcsaládok. Békés Megyei Levéltár, Xerox-tár 172. tét.; Kóhn 2004: 216.; Kosa 1999. 132 Például a Ladies, Daimel, Haviár leszármazottak abbahagyott felsőfokú tanulmányai, a család- alapítások elmaradása, egzisztenciális gondjaik, de ez már túlmutat a napló időhatárain. 54
