Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)

Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján

— társadalmi elkülönülésük miatt az arisztokratákat sem, akiknek társadalmi rangját elsősorban a születési elithez tartozás adta. A kereskedők, iparosok és parasztgazdák, még ha vagyonosak voltak, akkor sem számítottak az „intelligencia” részének, mert- úgymond — nem volt diplomájuk. Bizonyára az utóbbiak közül kerültek ki azok a „városi képviselők”, akik az említett menetben vitték ugyan a fáklyát, de a korabeli tudósító megkülönböztette őket az „intelligens” férfiaktól. Talán nem járunk messze a valóságtól, ha a korabeli sajtóban előforduló „a gyulai társasélet”, „a gyulai közönség színe-java” és hasonló kifejezéseket is azonosítjuk az „intelligenciával”.119 A Lindl- naplóból kirajzolódó csoport (csoportok), mint társaság vagy baráti kör és a bővebb kapcsolati háló azonban csak részben igazolja a szubjektív, de mégis jellemzően visz- szaemlékezőket. Az idézett kifejezések tartalmának pontosabbá tétele végett folyamodunk társas eseményeken és alkalmakon megjelenők, valamint egyesületi tagság névsoraihoz.

Az utóbbira példa az 1874-ben alakult, Békésmegyei Régészeti és Mívelődés- történelmi Társulat. A század utolsó negyedének vitathatatlanul legtekintélyesebb megyei egyesületének vezetői és tagjai közül 1893-ban 17-en viselnek a naplóból ismert családneveket, néhányan személyükben a majdani naplóból kirajzolódó kapcsolati hálóban is fölbukkannak.120 A legfontosabb helyi (regionális) gazdasági érdekképviselő tömörülés, a Békésmegyei Gazdasági Egyesület 1902-i tagságában is találkozunk 12 naplóbeli családnévvel.121

Meggyőzőbbek a naplóírás idejéből való báli tudósítások. Mivel ezek nem a férfi résztvevőkről, hanem a bálozó leányokról és gardedame-jaikról számolnak be, a napló női jellegét is inkább reprezentálják. A vármegyeháza dísztermében rendezett „elite- bál”-okon (kortársi szóhasználat) mindig találkozunk vagy a táncosok vagy a karzaton ülők között a Lindl nővérek hat-tíz korosztályi barátnőjével és a mamákkal, akár részt vesznek Lindlék a nevezett alkalmon, akár nem. Rendszeres résztvevő a közeli családi barát, Böhm Miklósné Kétegyházáról, aki Mariska lányát és olykor a Lindl lányokat is kíséri. Vegyük például a hetilap tudósítója szerint „emberemlékezet óta” legnagyobb és legeredményesebb jótékonysági eseménynek nevezett első szanatóriumi bált, ahol Otrok Rózsi és Mariska, Erkel Mici és Margit, Somossy Ilonka, Böhm Mariska, Lindl Eta és Joli, Kliment Márta, Uzon Mariska, Habinay Krisztina a hajadonokkal, Szabó Emilné, Dombi Lajosné, Dubányi Imréné, Haviár Lajosné, Szénássy Józsefné, Kliment Gyuláné, Fábry Sándorné, Erkel Jánosné, Berkes Sándorné, Bodoki Kálmánná, Kun Pálné, Zöldy Jánosné, Lindl Istvánná és más asszonyokkal — természetesen a bálanyát,

119 Az első esetben egy jótékonysági est rendezőiről, a második esetben a „tiszti majális” résztvevőiről írtak. Békés 1902. nov. 16., 1908. jún. 7.

120 Békésmegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1893. Almásy gróf, Ambrus, Bodoki, Dombi, Erkel, Fábry, Garzó, Haviár, Hoffmann, Jancsovics, Keller, Kovács, Ladies, Novák, Szénássy, Wieland, Zöldy - több azonos nevet viselő is van közöttük. Az egyesület 1894-ben elnöke halála miatt megszűnt.

121 Almásy gróf, Böhm, Fábry, Gremsperger, Haviár, Hoffmann, Kraft, Ladies, Lukács, Márki, Reck, Szekér (Egyesületi Értesítő. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület közlönye, 1902.2. sz. 29., 31.).

52