Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)

Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján

gyermekük közül Vera, (1891-1939) járt többször Lindléknél barátnőjével, Almásy Emma kontesszel. A Dőry és az Almásy család jó kapcsolatot ápolt. Lindlék részt vettek a legidősebb leány, Natália (1888-1968) esküvőjén (1909).62

Márki (Márky) Barnabás (1884-1966) jogász, 1910-ben választották szolgabíróvá, 1930—1944 között Békés megye alispánja volt. Édesanyja Terényi (Stummer) Ágnes („Márky néni”), húga, Lily (1894-1981) és annak fölthetően barátnője, M. Barnabás menyasszonya, Kraft Emma, „Mica” (1890—1921) látogatja a Lindl-házat.63

Megjegyzendő, hogy az egymást váltó megyei vezetők közül két aktuális főispán neve nem szerepel a naplóban: az országos szintű politikai pályát befutó Lukács György (1897—1905) és a „darabont kormány”-t képviselő Krcsmarik János (1905— 1906).

„Hajóssyék”: A Temes megyei eredetű dzsentri családból való apa, Hajóssy Ottó (1844—1887) vármegyei főjegyző, később Gyula országgyűlési képviselője lett, de viszonylag fiatalon meghalt. Kiskorúan árván maradt hat gyermekét felesége, Erkel Ágnes — E. Ferenc zeneszerző öccsének, Jánosnak, a Wenckheimek jószágigazgatójának a leánya — nevelte föl az Erkel rokonság támogatásával. A „Hajóssy lányok” (Mária, Ilona, Krisztina, Margit, Erzsébet) a Lindl nővérekkel barátkoztak. Dénes megyei főmérnök lett. Máriát Wieland Dénes gyógyszerész, „Erzsi”-t Markovits Mihály belényesi járásbírósági jegyző vette feleségül, Lindlék ott voltak a szertartáson (1909).64

Lukács Endre főszolgabíró, apja a naplóban sűrűn szereplő „Károly bácsi” a Wenckheimek gazdatisztje volt, felesége Mudrony Irén. Mária nővére révén sógorság- ban állt Szarvassy Arzénnal, aki ugyancsak Lindlék közeli barátja volt. Lukács másik testvére, a testi fogyatékos Margit, valamint „Incsi” (Irén) és Klára (később Pfeifer Istvánné) lánya barátkozott Lindl Etával.

„Kövér néni” Kövér László (1839-1898) főszolgabíró, a naplóírás idején már özvegy, felesége, Beliczey Izabella (1844-1925), B. István (1876-1889 között Békés megye főispánja) nővére. (Első férje Stummer Gyula volt.) Leányaik Marianne, Janka és Ella. Az utóbbi Sztojanovits Szilárdhoz ment feleségül.65

Vangyel Endre (Orosháza, 1882-Gyula, 1967) 1909-től orosházi főszolgabíró és Gyulán megyei aljegyző. Felesége, Horti Mária korábbról barátkozott a Lindl nővérekkel, a naplóírás évtizede végén a családok kölcsönösen látogatták egymást.66

Bodoki (Bodoky) Zoltán (1864—1905) a neves vízszabályozó mérnök, B. Lajos fia. Jogász, halálakor Békés vármegyei főjegyző és országgyűlési képviselő. Felesége Keller Rózsika, K. Imre és Stummer Mária leánya. 1893-ban kötöttek házasságot. Gyermekeik: Gedeon, Ida, Mária, Adél. „Bodokyék” néven szerepelnek a naplóban. Az egykor székely nemes eredetű, honorácior família a naplóírás idején több mint egy évszázada

62 Héjjá 2002: 81-83.

63 D. Nagy András: Beszélő épületek. Gyulai Hírlap 1994. febr. 4.; Héjjá 2002: 150—154.

64 D. Nagy András: Százötven éve született Hajóssy Ottó vármegyei főjegyző. Gyulai Hírlap 1994. márc. 11.

65 Békés 1898. nov. 27.

66 Békésmegyei fejek 1929: 96.; Békés Megyei Levéltár XXXIII. 1. Állami anyakönyvi másodpéldányok, Gyula, halotti anyakönyv, 351/1967.

34