Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)

Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján

tartalmaz a fentieknél több információt, azaz az ürügy megjelölését, hogy miért érkezik valaki (érkeznek valakik) Lindlékhez, illetőleg a Lindl család tagjai miért hagyják el otthonukat.

A naplóesemények időpontja és beosztása

Ritka az órával megjelölt időpont, inkább napszakokra utal a naplóíró. Polgári rétegről lévén szó, próbáltuk megállapítani, tartottak-e heti fogadónapot vagy -órát, de ezeknek a naplóban nincs nyomuk, a visszaemlékezők sem tudtak róluk. (Egyedül a kapcsolati háló peremén, a Reck családnál említ a napló fogadónapot. A vizitidőpontokra később visszatérünk.18)

1. A napi időpontokat a visszaemlékezők segítségével próbáltuk pontosabban rögzíteni:

— „reggel”: egészen elvétve fordul elő, ebben a napszakban semmilyen ürüggyel sem volt szokás látogatni;

— „délelőtt” (jelentése valóban déli 12 óra előtt): ebben a napszakban rövidebb időt illett látogatással tölteni, gyakorta akkor, ha a valamilyen más célból elindulónak útba esett a meglátogatandó személy, család otthona; ez a legsűrűbben előforduló ideje a teljesen kötetlen, különös ürügy nélküli szomszédolásnak;

— „délben”: semmiképpen sem jelentett pontosan delet, hanem dél körüli időt és ugyancsak rövid tartózkodást, gyakran szintén azért, mert valahová igyekezvén, a meg- látogatandók útba estek és sértésnek minősült volna, ha legalább néhány percre nem látják egymást, az ebédet azonban nem illett megzavarni;

— „délután”: 3—4 óra tájban gyakori látogatóidőnek számított;

— „estefele”: délután 5 óra körül, szintén gyakori látogatóidőként tartották számon;

— „vacsora után”: este 6—7 óra után, de ha nem meghívásra történt, ilyenkor már csak rokonok és közeli barátok vagy ismerősök keresték föl egymást.

2. Heti beosztás. Az, hogy Lindlék rétegében fogadónap nincs, a kapcsolattartás kevéssé formalizált oldalára hívja föl a figyelmet. A hét minden napján látogatókat fogadnak és látogatóba mennek. Ha egy-egy napon nincs feljegyzés, az okát rendszerint nem árulja el a naplóíró. Ha több napon át szünetel (kivéve a mindig jelzett elutazást és a fentebb kiemelt terjedelmes kimaradást), akkor valószínűleg nem történt napló- esemény, aminek legfeljebb találgathatjuk közelebbi okát: betegség, gyász (bár az élet „borús” oldalairól Etelka nem nyilatkozik), esetleg rossz időjárás (mindössze egyszer utal télen erre) stb.

A látogatásoknak a hét minden napjára szóródása tervezetlenségről, „rendszertelen rendszeresség”-ről és rögtönzési hajlamról vall. Ezt igazolja a viszonylag gyakori az „ezalatt” (ti. míg távol voltak otthonuktól, keresték őket), „nem voltak otthon” (vagyis nem tudtak látogatási szándékukról, véletlenül sem várták őket), „összetalálkoztunk” (séta közben az utcán), „ott volt(ak)” (valakik valakiknél).

18 Megjegyezzük, hogy tudatosan nem szembesítjük a naplót a korabeli illemtankönyvekkel, mert az ilyen irányú vizsgálat szétfeszítené a dolgozat kereteit.

16