Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)

Basics Beatrix: A biedermeier életkép-példák és megoldások

monografikus feldolgozások már önálló kötetre érdemesítették a stílusirányzatot.6 Maga a szerző is jelentős teret szentel a stílustörténeti elemzésnek, a XIX. század stíluspluralizmusának jelenségeként vizsgálva a biedermeiert. Az életkép kétségtelenül a legjellemzőbb megnyilvánulása volt a képtípusok között, szorosan együtt formálódva az irodalmi művekkel, párhuzamokkal. Olyannyira, hogy nagyon gyakori volt, amikor az életkép irodalmi művek illusztrációjaként jelent meg — akár egy konkrét műben, akár sorozatban. Orlai Petries Soma (1822-1880) festményillusztráció-sorozata Vörösmarty Mihály Szép Ilonkádhoz 1866-ban készült, kicsit megkésett, de annál jellegzetesebb példájaként a biedermeier életképnek. Az ihlető műhöz hasonlóan a szentimentaliz- mus magyarországi megjelenésének egyik legfontosabb emléke. A nyolc darabból álló sorozat egyes képei: 1 .A les. 2. A meglepetés. 3. Beköszöntés. 4 .A felköszöntés. 5 .A búcsú. 6. Afelismerés. 7. Búsongás. 8. Gyász.

Vörösmarty Mihály (1800-1855) műveit szívesen illusztrálták a XLX. század legkiválóbb festői.7 Orlai már az 1850-es években készített rajzokat, amelyeket a következő évtizedben sokszorosításban, litográfiaként ismerhetett meg a szélesebb közönség. 1862-ben egy közülük az Országos Képzőművészeti Társulat műlapjaként is megjelent. 1867-ben pedig díszalbumban adták ki a teljes sorozatot. Maga a festő a következőképpen ír képeiről az album előszavában: „... a költői beszélyke főszemélye Ilonka; s az ő rövid élete legfőbb örömét, szenvedését s enyészetét tette a költő rajza céljául. Ez által kitűzve láttam magam előtt a jelenetek sorát, amelyeket nyolc képemhöz választottam, csak azokat vettem fel tárgyul, amelyekben Szép Ilonka sorsa, mint főszemélyé tűnik fel. De mivel én e képsorozatban a költemény cselekvényét megfejtő önálló egészet is akartam adni, s a képíró előadása megszűnik ott, ahol vásznának széle van, míg az elbeszélő költő a gondolatnak oly röptét adhat, hogy olvasója maga tölti ki képzeletében az egymástól elvált jelenetek közeit; helyesnek véltem egy olyan jelenetet szőni közbe, mely a költeményben nem foglaltatik, de amelynek elhagyása általa képies előadásban véleményem szerint hézag támadt volna, s ezt a harmadik kép, amelyen Ilonka bevezeti a vadászt Peterdi lakába.” A festménysorozat feltételezhetően a Peterdi család leszármazottjainak megrendelésére született. A téma képi megjelenítése sokkal inkább illik a költemény keletkezési idejének, a harmincas évek ízlésvilágához, mint a hatvanas évekéhez. A biedermeier érzelmes, talán kissé érzelgős, édes-bús szentimentalizmusához tökéletesen megfelel az aprólékos, pontos festésmód, a ragyogó színek, a mesés környezet, a kifinomultan szép alakok. Még a díszes, gazdagon aranyozott keretek is a század első felének kedvelt típusát idézik, a sarkoknál rózsákkal, fönt szalagcsokorban az ábrázolt versrészlet egy-egy sora olvasható. Ez a megoldás még inkább erősíti a sorozat érzelmes jellegét — akár a korszak női csecsebecséi (bár a 86x74 cm-es méret nem éppen kicsi), finomak, bájosak, részletező- ek és hatásosak e képek.

6 Dománszky Gabriella témát érintő kötete 2011-ben jelenik meg a Corvina Kiadó sorozatában.

7 Vörösmarty verséről 1.: Margöcsy István: A király mulat. Fejedelmi csábítás a magyar romantikában. Előadásként elhangzott a Petőfi Irodalmi Múzeum Venusnak szép játéka. Erotika a magyar irodalomban című konferenciáján, 2004 júniusában.

141