Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
A NAPLÓ Miért vezette Lindl Etelka csaknem kultikus elkötelezettséggel — nyugodtan mondhatjuk így — a rendhagyó naplót? Nem vallott róla, az emlékezők pedig nem tudtak a kéziratról. A nevek egy jelentős részének rövidítve vagy becézve történt megörökítése arra vall, hogy a naplóíró volt az egyetlen olvasó, másokra nem gondolt. Semmi nem utal rá, hogy bárkinek megmutatta vagy barátnőkkel versengtek volna, kinek nagyobb és jelesebb a társasága meg a baráti köre. Ez a mozzanat feltételesen következtetni enged saját emlékezete alkalmankénti fölfrissítésének egyedi céljára is. Különben föltehetően saját örömére, saját szórakoztatására jegyzetelt, talán azért, hogy elhitesse magával: ő a magasra értékelt társas élet és a család központi alakja, nem is zárhatjuk ki ennek igazságát. A naplóvezetés szinte szenvedélyévé lett.13 A névrövidítések és becenevek sorát látva, első olvasás után világossá vált, hogy ezek föloldása és a naplóból sejlő társas életi szokások magyarázata nélkül nincs remény a feljegyzések által megörökített társadalom közelebbi bemutatására. Tulajdonképpen azzal a képtelen helyzettel találtuk magunkat szembe, hogy mert a század elején a napló szereplőiről nem készült kimutatás, most nekünk kell „kinyomozni”, amit hajdan széles körben pontosan tudtak. Csakis a teljes névanyag, a személyek foglalkozása, családok társadalmi helyzete pontos ismeretében van remény valamilyen szintű statisztika elkészítésére is. Sürgősen keresni kellett a naplóírót még személyesen isme13 A Lindl-naplóról, pontosabban annak 1981-ben kezembe került első három füzetéről először 1987-ben tartottam rövid, anyagismertető előadást a Hajnal István Kör gyulai konferenciáján. Az előadás az egykori Békésvármegyei Kaszinó dísztermében hangzott el, ahol a napló számos szereplője, maga a naplóíró is sokszor megfordult. Megjelent: Kosa 1989. A téma részletes kidolgozását akkor bizonytalan időre, későbbre halasztottam. 2006-ban Erdész Adám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója ösztönzésével fogtam hozzá régi tervem megvalósításához. Különös hangulati körülmény, hogy újabb, az elsőnél terjedelmesebb, annak megállapításait nem egyszer módosító előadásom a Békés Megyei Levéltár által rendezett tudományos napon, 2006. máj. 31-én az egykori Békés megyei vármegyeháza dísztermében, a nevezetes, a naplóíró és számos szereplő részvételével zajló hajdani bálok helyszínén hangzott cl. Az előadás után fölkeresett a gyulai Corvin János Múzeum munkatársa, Bódán Zsolt. Tájékoztatott, hogy a múzeum őrzi a Ladics-iratok között Lindl Etelka naplójának folytatását (82.1489. irattári szám), és kívánságomra rendelkezésemre bocsátja. A napló tehát áldozatul esett az eredeti irategyüttes meggondolatlan kettészakításának. Igazolódott az a kezdeti feltevésem is, hogy tovább vezette írója. Az ilyen módon számomra ismertté vált folytatás még egy további, letisztázott adatokat tartalmazó füzetből és számos papírlapból áll. Az utóbbiakra Lindl Etelka kezdettől alkalmazott szempontjai szerint följegyezte az eseményeket, de már nem másolta át füzetbe. Amennyire megállapítható, a feljegyzések 1916. jan. 2.- szept. 26. közötti napok kivételével 1925. jan. 4-ig néhány kisebb hiánnyal folyamatosak. Végül 1932. jan. 13. és máj. 8. közöttről is föllelhctők jegyzetek, azaz a naplóíró halála előtt nyolc nappal szakadtak meg véglegesen. Az anyagot áttekintve, hosszas mérlegelés után döntöttem úgy, hogy négy ok miatt csupán a füzetbe letisztázott naplót csatolom a korábban elvégzett feldolgozáshoz (1909. okt. 20.-1910. jún. 13.), egyúttal lemondok a további vizsgálatról. 1. Ez a füzet minden tekintetben pontosan illeszkedik az előző füzetekhez. 2. A limbus formában maradt feljegyzések jelentékeny hányada elmosódott, nehezen vagy nem is olvasható, többnyire ceruzás írás, rossz minőségű másodlagosan felhasznált papírokon, rendezetlenek. 3. A füzetek csaknem egy évtizede írójuk fiatal felnőtt életkorát fogják át, a későbbi évek nemcsak Lindl kisasszony életében, hanem az ország történetében is más korszakot jelentenek. A megváltozott kapcsolatrendszerben fölbukkanó új nevek nagy részét föloldani nem tudom. 4. Terjedelmi korlátok. 13
