Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Bódán Zsolt: Háztartási naplók egy gyulai polgárcsalád hagyatékából
kapcsolattartás népszerű formájának, a levelezésnek a költségei, úgymint levélpapír, levelezőlap, levélbélyeg. A korszak nőideáljához csakúgy, mint a kézimunka, a jótékonykodás is hozzátartozott. Összesen 74 bejegyzést találhatunk ehhez kapcsolódóan a naplóban. Kliment Margit 60 alkalommal adományozott kisebb összeget koldusnak, ezen kívül nyolc alkalommal könyöradományt adott, kétszer kis leánynak adakozott, míg egy alkalommal kéregetőnek, szegény embernek, szegény flótásnak, vándornak. Bár összeg tekintetében ezek az adományok nem voltak nagyok, az egész év során 19 korona, az adomá- nyok gyakorisága és rendszeressége mindenképpen a jótékonykodás fontosságára hívja fel a figyelmet a naplóíró életében. A feljegyzések egy szűk köre a család ünnepi életébe is bepillantást enged. Megtudhatjuk általuk, hogy karácsonykor a Ladics-házban fát állítottak (karácsonyfa — 2 korona 40 fillér), amit aranyozott dióval (dióaranyozó — 60 fillér), kis gyertyákkal (2 korona) és cukorral (1 korona 10 fillér) díszítettek, amellett további 2 koronáért vettek még szaloncukrot. A karácsonyi asztalon ott volt a pulyka, csakúgy, mint a 23-án sütött kalács, és Hajdúné kapott 2 koronát „kriszkindlibe”, ami a háziasszony és a keze alatt dolgozók jó viszonyáról árulkodik. Szilveszterkor levelezőlapot küldtek, ezen túl más bejegyzés nem utal az ünneplésre. Húsvétkor már pénteken rózsavizet vettek, és vasárnap fogadták a locsolkodó gyerekeket. Természetesen tojást is festettek, amint arról a tojásfesték vásárlása árulkodik. Ekkor is küldtek az újévhez hasonlóan levelezőlapot, valamint akárcsak karácsonykor, kalácsot is sütöttek, igaz húsvétkedden, és szintén e napon borjúhús került az asztalra. Május 1-jén 32 fillér kiadást találhatunk májusfára a naplóban, míg az 1901-ben május 26-ra eső pünkösdvasárnaphoz csak az előző napi kalácssütést említhetjük, mint az ünnephez kapcsolható eseményt. Mindenszentekkor koszorút készítettek, amint azt az október 30-án tett bejegyzés „virág koszorúhoz 1 korona” mutatja. A fontosabb naptári ünnepek után, ha áttérünk a családi ünnepekre, már lényegesen kevesebb adatot találunk. Az 1901-es év során sem keresztelőre, sem temetésre utaló bejegyzések nincsenek a naplóban, míg az esküvőhöz mindössze egy kapcsolódik, március 8-án, pénteken: „vőfélynek kontyolásnál 50 fillér”. A születésnapok és névnapok megünneplésének sincs nyoma ebben az évben, leszámítva a január 18-ai Margit-napot, amikor is torta vásárlásáról tanúskodnak a kiadások. A névnapok hiánya azért is érdekes, mert a visszaemlékezések szerint a családfő, Ladies László névnapján rendszeresen fogadták a köszöntőket, akiket meg is vendégeltek.45 Ezzel lényegében az évközi kiadások minden fontosabb területéről szót ejtettünk, végezetül még a napló végi külön bejegyzések maradtak. A tejbevételről, disznóvágásról, szappanfőzésről a kapcsolódó témáknál már korábban írtunk, ezeken felül további két különálló feljegyzéssort találhatunk: egy listát a kint lévő ezüstökről, illetve egy kis könyvelést a „persely és sparcassa”-ról, vagyis a megtakarítási kasszáról. Az ezüstneműkről megtudhatjuk, hogy összesen 55 darab volt használatban ekkor a háztartásban. A felsorolásban éppúgy találhatunk a főétkezéshez kapcsolódókat, például 45 Részletesen 1. erről Kosa László jelen kötetben közölt tanulmányának családi ünnepekkel foglalkozó fejezetét. 122
