Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Bódán Zsolt: Háztartási naplók egy gyulai polgárcsalád hagyatékából
előző évek anyagi színvonalát a család már nem érhette el újra. Megözvegyülése okán a családfői szerepkörök egy része is bizonyosan Kliment Margitra hárult az 1924 utáni években. Legalábbis ezt látszik megerősíteni az a tény, hogy ettől az időtől a háztartási naplók elején többször is találunk az adott év bevételeire utaló bejegyzéseket, például a csorvási birtokhoz kapcsolódóan. Özvegységének éveiről, idősebb koráról a jelenlegi kutatások alapján még nem ismerünk részleteket. Életének erről az időszakáról így leginkább unokájának, az 1923- ban született Ambrus Lajosnak a visszaemlékezéseiből nyerhetünk képet: „Ladics László halála után a család együtt maradt a két Jókai utcai házban. A közélettől visz- szavonulva, befelé forduló életet éltek. A családi élet fénypontjai a szombat-vasárnapi közös ebédek, vacsorák voltak. Ilyenkor a kihúzott nagy ebédlőasztalt 8-10-en is körülülték. A hangulatos és színvonalas asztali társalgásokban szó esett politikáról, történelemről, művészetekről, családi dolgokról, sok humorral, csipkelődéssel. Volt miből meríteni. Ladics Lászlóné műveltsége lenyűgöző volt, orvos fia, Tamás eredetileg festőművésznek készült, György kiváló matematikus, filozófia- és irodalombarát volt, Klárit és férjét a természettudományok vonzották, Laci műértésével és humorával csillogott. Na és a zene... Ladics Lászlóné kitűnően zongorázott, sokat négykezesezett Lindl Eta zongoratanárnővel. Gyerekei is jól játszottak. Csak komolyzenét. Jobbára a nagy romantikusoknak hódoltak. Schumann és Brahms bensőséges muzsikája jól illett a ház intim, kissé sejtelmes hangulatához. Gyakran voltak házi koncertek. Gyakran megfordult náluk a gyulai származású Szabó Emil, a debreceni zenede tanára és más »profik« is. Ha ők játszottak, vagy a rádiót hallgatták, pisszenni sem volt szabad.”18 A fenti idézet a családtörténeti adatok és jellemzések mellett jól érzékelteti a két háború közötti korszak polgári miliőjét is. Ezt a világot tette tönkre a második világháború és az azt követő kommunista fordulat nemcsak a Ladics család, de az egész polgári középosztály számára. A világháború éveinek nagyobb részét Ladicsné Békésen, a lányánál vészelte át. A háború után a család még rosszabb helyzetbe került, mikor a létalapjukat jelentő csorvási birtokot elvették.19 Ilyen helyzetben érte a halál az utolsó éveiben már sokat betegeskedő Ladics Lászlóné Kliment Margitot 1949. május 16-án, 80 éves korában.20 A NAPLÓK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A háztartási naplókat Kliment Margit 1892-es férjhezmenetelétől egészen néhány évvel 1949-ben bekövetkezett halála előttig, feltételezhetően folyamatosan, vezette. Bár ebből a bő fél évszázadból mintegy tíz év hiányzik, a megmaradt naplók egységes jellege, valamint az életpályával való összevetés inkább a hiányzó darabok elkallódá- sát, mintsem meg nem írását valószínűsítik. Ennek ellenére az utóbbi sem zárható ki 104 18 Ambrus é. n.: 7. 19 Ambrus é. n.: 8., valamint Ladics Lászlóné leltározatlan levelei. 20 Gyászjelentése és halotti anyakönyvi kivonata: LD 83.799.
