Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)

II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén

Mágócsynál nyert menedéket egy ideig Szegedi Gergely, az első református lelkésznemzedék kiemelkedő alakja, énekszerző, aki az ő tiszteletére is írt vallásos éneket, versfőjébe rejtve patrónusának nevét. Mágócsy legnagyobb tette végül az volt, hogy ő és András unokaöccse, akit még gyulai tartózkodása idején taníttatott Wittenbergben, elsőként kezdték támogatni Károlyi Gáspár és munkatársai bibliafordítását. Eredetileg az a vizsolyi kúria is Mágócsy-birtok volt, ahol az első teljes magyar bibliát kinyomtatták. Időközben ( 1586—87ben) azonban előbb Mágócsy András, majd Gáspár is elhunytak. Túlélő leszármazottjuk nem maradt. András özvegyét, Gáspár gyámleányát, Alaghy Juditot a szinte az ismeretlenségből fölbukkanó köznemes, Rákóczi Zsigmond vette feleségül, aki vállalta a biblia ügyét is. Rákóczi a társadalmi felemelkedésnek majdnem ugyanazt az útját járta, mint Mágócsy Gáspár. Házasságával megalapozta a hatalmas családi vagyont, így birtokába került többek közt Munkács vára is. Ismeretes, hogy élete végén Erdély fejedelme lett (1607-1608), és még négy nemzedéken át választották fejedelemmé leszármazottait.

43 Mágócsy Gáspár életének gyulai kapitánysága utáni szakaszát azért ismertettük, hogy alakjának jelentőségét még inkább érzékeltessük. Mielőtt visszatérünk gyulai éveire, a gyulai protestánsok utolsó patrónusáról, Kerecsényi Lászlóról is szólnunk kell. Nyugat-magyarországi nagybirtokosként került gyulai várkapitányságra. Karácsonyi és Scherer hatalmaskodó, a polgárságot-jobbágyságot szorongató, egyébként kemény katonának ábrázolják. Emlékét beárnyékolja, hogy noha a törökök hitszegő módon elfogták és kivégezték, mégiscsak ő adta föl a várat szabad elvonulás fejében. Kerecsényi lutheránus volt, amikor Gyulára érkezett. Az, hogy Melius egyik könyvét neki is ajánlja, majd Debreczeni Ember Pál mintegy ötnegyed évszázaddal később „hitünk hősé"nek említi („nostrae Confessionis Heros"), talán élete végének reformátusságáról vall.

44 Nem tudjuk, pontosan mikor szűnt meg végleg a hódoltság előtt a régi és az új vallásgyakorlás párhuzamossága, azaz a katolikus istentisztelet Gyulán. A ferences atyák buzgólkodása egyre eredménytelenebb lehetett, mert a 40-es évek végétől mind többször kénytelenek enyhíteni szigorú rendszabályaikon, főleg megélhetésük érdekében (kéregetés, gazdálkodás). 1556-ban adták föl a rendházat.

45 1557-ben Váradon megszűnt a római katolikus egyházszervezet. Gyulán már nemcsak városi plébános nincs, hanem a várbeli kápolnában sem miséznek. Mágócsy udvari papjának, Ferencnek adományozta a várbeli, egyébként szintén önálló plébánia javadalmának egy részét. 1559-ben a gyulai városi plébánia egyházi ruháit és kegyszereit Kassán eladták. Az esetből följelentés és per lett, de hamarosan kiderült, hogy nem lopás történt, hanem a városi polgárság így határozott, mert nem volt többé szükség a katolikus templomi felszerelésekre.

46 43 Szabó András i. m. 1987. 264-268. 44 Debreczeni Ember Pál i. m. 639.; Scherer I. 184., 226. 45 Karácsony János i. m. 1922-1924.1. 399., 404.; II. 71.; Scherer I. 174. 46 Veress 285.; Scherer I. 176.