Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)
II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén
ben Krakkóban jelent meg (Az Christusrul és az ő egyházárul, esmét Az Antichristusrúl és az ő egy házárul). n Holl Imre Prágában fölfedezte a ritka nyomtatvány egy addig ismeretlen és legteljesebb példányát, melynek előszavából egyértelműen kiderül, hogy Ozoray Békésen és Körösladányban prédikátoroskodott. Holl egyidejűleg kimutatta, hogy a mű első kiadása a korábban másodiknak vélt 1546-i kiadás, míg a tévesnek bizonyuló 1535-ös évszám helyett 1550 körül kellett megjelennie az elsőnek tartott, de valójában második kiadásnak. Meggyőző érvelése Ozoray Békés megyei ténykedésének fölülvizsgálatára ösztönöz. 13 A mű egyik konkrét földrajzi utalása Nagyváradra és a hozzá közel eső Püspöki, valamint Bihar helységre, a másik Gyulára vonatkozik: „Miért, hogy csak ez így vagyon, hogy a misének mivolta, ennek okáért az egyházi emberek erre szerződnek, hogy urunknak testét vérét hozzájok veszik, és az város meg arra fogadja őket, azaz az egyházi emberek eladják urunknak testét vérét, és imezek megveszik. Hogy ez bizony legyen ebből megtetszik, mert ha az gyulai Plebanus két hetiglen avagy hónapiglan oly embereket nem tartand, hogy kik urunknak testét vérét hozzájok vegyék, ha képes volna hogy az Plebanus oly jámbor volna, mint Istennek Angyala sem tartanák Plebanusságban. Viszont, ha az Város nem fizetend, bizony sem a Plebanus, sem az Caplanok hozzájok nem veszik, hanem még azt mondják hogy nem tartoznak vele, Igaz azonképpen cselekszenek az falukon is." 14 Karácsonyi állítását, ami szerint Ozoray nem járt Gyulán, hanem egyik Gyulán lakó rokonától (Ozoray Tamás szerepel egy 1527-es gyulai névjegyzékben) értesült az ottani viszonyról, Holl fölfedezése után csupán szemléletére jellemző érdekességként említjük. 15 Elképzelhetetlen, hogy ne fordult volna meg a városban, a környék központjában, tehát példázata valóságos tapasztalaton alapul. Kérdés továbbra is, hogy mikor? Ozorayt Szikszai Fabriczius Balázs már 1576-ban az első néhány reformátor között említi. Ugyanígy tesz Nadányi János, Debreczeni Ember Pál és Bod Péter is. A névsor kissé mindenkinél eltér, de Ozoray mindegyik forrásban szerepel. 1510 körül születhetett a Tolna megyei Ozorán, 1530-ban Krakkóban, 1531-ben Wittenbergben tanult, azaz személyesen ismerte Luthert és Melanchtont. 16 Vajon hol járt, mit csinált, merre működött Wittenbergből hazatérte után, mielőtt Békés megyében, a Nadányiak és Massaiak oltalmában paposkodott? Egyelőre nem tudjuk, de abban nem kételkedhetünk, hogy a reformáció gondolatait hirdette. Nem értünk egyet Karácsonyival, aki szerint idé12 Latin címe: De Christo et eius ecclesia, item de Antichristo et eius ecclesia. Hasonmás kiadása: Bibliotheca Hungarica Antiqua IV. Bp. 1961. Nemeskürty István kísérőtanulmányával. 13 Holl Imre: Ozorai vitairatának kiadásáról. Magyar Könyvszemle 1976. 156-170. A mű új RMNY száma: I. 64, illetőleg I. S 88B. 14 Ozorai Imre i. m. P7/b-P8/a. 15 Karácsonyi I. 188. 16 Nadányi János i. m. 215-216.; Debreczeni Ember Pál i. m. 58.; Bod Péter: História Hungarorum Ecclesiastica. (Szerk.: L. W. E. Rauwenhoff Car. Szalay közreműködésével). Leiden, 1888-1890. I. 257.; Horváth János: A reformáció jegyében. Bp., 1957. 31-32. (2. kiadás).
