Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)

II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén

hódoltság miatt nem várhattak hathatós segítséget, ám történeti igazság, hogy más tájakon is hasonló ütemben hódított a reformáció és valószínű, hogy a katolikus központokhoz közelebb sem számíthattak volna másra. Az 1540-es évek végétől Gyulán és környékén már nemcsak a földesurak, hanem szolgálják bár a Habsburg királyt - a végvári tisztek is kevés kivétellel protestánsok. Jász Lukács várnagy, Mirinics Ferenc, Földváry István, Horváth Bertalan és Horváth Ferenc kapitányok, Henyei István és Törteli Kun Balázs várnagyok, Péchy Gáspár udvarbíró mind lutheránusok voltak.

40 A patrónusok közül kiemelkedik Mágócsy Gáspár (1514-1587) alakja. Scherer Ferenc joggal írhatta, hogy Gyulán „a protestantizmus napja akkor kelt fel igazán, amikor ő lett a várkapitány (1552-1559) és egyúttal Békés és Zaránd vármegyék főispánja is. (Korábban, 1545-ben és 1549-1552-ben várnagy volt.) Mágócsyt régóta számon tartja a történetírás a protestantizmus buzgón kitartó pártfogójaként, de csak újabban derült fény egészen fontos szerepére. Családjának sorsa és személyes élettörténete egyaránt példázza, hogyan lehetett köznemesi állapotból egyetlen nemzedék alatt fölemelkedni az ország leggazdagabb és legbefolyásosabb főrendéi közé. Vagyonszerző eszközei között szerepelt a házasság, a vitéz katonai szolgálat és a kor erkölcsei által megengedett erőszakos szerzés is. Apja még a Patócsyak familiárisa, akinek Csanád megyei birtokait korán fenyegeti a török, alvárnagyi rangig viszi Gyulán, ő már Patócsy leányt (Anna) vesz feleségül. Második felesége is az előző protestáns patrónus nemzedék leszármazottja, Massai Imre leánya, Eulalia. Akár Thurzó Margitról, róla is, mint mélyen vallásos, különösen kegyes személyről emlékezik meg a protestáns egyháztörténet. (Kiegészítésül, az idők változása és a családi összefonódások példájaként említjük meg, hogy a másik Massai lány, Margit, Pázmány Péter korán elhunyt édesanyja volt.)

41 Mágócsy Gáspár Gyulától megválva, Egerben lett várkapitány, vagyonát elsősorban Északkelet-Magyarországon gyarapította tovább. Udvarát a tornai várban, majd a pácini (Zemplén m.) kastélyban rendezte be. Ekkor, az 1560-as években már határozottan a svájci reformáció híve és fő támogatója. Szabó András a közelmúltban számbavette a Mágócsy udvar életét és Gáspár patrónusi tevékenységét. O hívta föl a figyelmet arra, hogy a magyarországi református egyház megszervezésében legnagyobb szerepet vállaló Melius Juhász Péter debreceni püspöknek 1563 és 1573 között hét könyve látott napvilágot, melyet többek mellett Mágócsy Gáspárnak és második feleségének, Massai Euláliának ajánlott. Mellettük még Massai Imre, Nadányi János, Kerecsényi László is szerepelnek az ajánlásokban, mint akik bizonyára szintén pénzadománnyal segítették a művek kinyomtatását.

42 40 Scherer I. 177. 41 Scherer I. 119., 124., 176. A patrónusok egymást követő két nemzedékéről és Mágócsy Gáspár életéről a korábbi irodalom és újabb kutatások alapján összegzőén ír: Szabó András i. m. 1987. 263-278. A Vizsolyi Biblia előkészületeinek támogatásáról: Szabó András: Károlyi Gáspár (1530 k.-1591). Bp. 1984. 56-59. 42 Szabó András i. m. 1987. 268.