Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)
IV. Fejezet. A reformátusok a város újratelepülése és az abszolutista kormányzás korában (1695-1791)
20 köböl búzát és árpát, 8-8 icce vajat és mézet és így tovább, megnövekedett tételeket biztosít. 26 A vármegye, a város és a római katolikus plébánia megszerveződése évének elején, 1715. január 18-án a kor szokásának megfelelően Szendrei Gergely aláírta a békési református egyházmegye törvényeit. O az első gyulai református lelkész, akit a hódoltság után név szerint ismerünk. Sőt, tekintve a török megszállás alatti adatok bizonytalanságát és azt, hogy 1566 előttről valószínűleg csupán evangélikus lelkészek neve maradt fenn, mindenképpen ő az első kétely nélkül ismert gyulai református lelkipásztor. Egyebet azonban nem tudunk róla. 27 1716. április 6-án újabb gyulai prédikátor, Toronyai András írta alá az egyházmegyei törvényeket. Óróla sem tudjuk, meddig tartózkodott Gyulán, de valószínűleg legkésőbb 1720 végéig, mert Mándoki István 1721. január 21én - igaz, mint rektor - látta el aláírásával az egyházmegye törvényeit. Miért nevezte így akkor magát, holott előtte Gyulaváriban prédikátorként működött, nem tudjuk. Az elterjedt gyakorlatnak megfelelően valószínűleg lelkész és tanító egyszemélyben s ebben az esetben az első, név szerint ismert gyulai református tanító is volt, esetleg külföldre készült tanulni; nincs rá válasz. A következő években már prédikátornak is említik. Minthogy ezenközben megnősült, és ha készült rá, lemondott a külországi peregrinációról, felszenteltette magát. 28 A lelkészek névsorának ismertetését ezen a ponton egy időre megszakítjuk. A továbbiakban a gyülekezeti élet eseményeire igyekszünk a figyelmet összpontosítani. Értesüléseink ezúttal is szórványosak, ám sokkal gazdagabbak, mint a két előző században. A gyülekezet hétköznapjairól majdnem kivétel nélkül a korra jellemző ellenreformációs természetű összeütközések, problémák kapcsán maradtak fenn följegyzések. Toronyai prédikátorsága idején szenvedték el a gyulai reformátusok az első hátrányos megkülönböztetést, melynek írásos nyoma maradt. Kovács Pál, az első katolikus plébános elvette a reformátusok harangját, mert annak föliratából arra lehetett következtetni, hogy eredetileg katolikusok használták. Megítélésünk szerint ez a tény is a reformátusok korábbi egyházszervezését támasztja alá. A reformátusok az 1718. december 2-án Szeghalmon tartott megyegyűlésen ünnepélyesen tiltakoztak a plébános önkénye ellen. Tanulságos volna tudni, vajon honnan került hozzájuk a vitatott harang, de sem erről, sem a megyei döntésről nem ad számot a jegyzőkönyv. 29 Pedig az akkor még református megyei tisztikar 1719-ben 45 forintot küldött a debreceni református kollégium fenntartására, 1720-ban pedig a gyulai eklézsiát segélyezte tíz tallérral. 30 A reformátusok szerencsésen választották ki az oratórium épületét, mert 2ft TtREL I. 29. a. 1. A Békés-Bánáti Reformárus Egyházmegye közgyűlési jkve 35. 27 TtREL I. 29. a. 1. A Békés-Bánáti Református Egyházmegye közgyűlési jkve 9. 28 TtREL I. 29. a. 1. A Békés-Bánáti Református Egyházmegye közgyűlési jkve 9., 72. 29 BML Megyei nemesi közgyűlési jegyzó'könyvek. IV. A. La. 1. 364.; Az esetről már Ecsedy Gábor i. m. II. 33. is megemlékezett. 30 Karácsonyi I. 395., 397.; Scherer I. 326.
