Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)

II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén

táns istentiszteleteket. Bunyitay Vince, a nagyváradi római katolikus püspökség történetének monográfusa hét kultuszhelyről tud a középkor végi Gyulán. Ezek közül egyetlenegy áll ma is, a várkápolna. A jelenleg is látható gyulai téglavár, a hajdani erőd belső várának tornya és toronykapuja falszomszédságában elhelyezkedő, keskeny csúcsíves ablakú, karzatos helyiségről a feltáró ásatás kételyt kizáróan megállapította, hogy azonos az 1445-ben fölszentelt várkápolnával.

62 Mivel a várőrség és tisztjei alkották a gyulai lutheránusok valószínűleg legerősebb csoportját, itt bizonyosan hosszabb ideig tartottak protestáns istentiszteletet. Jóval inkább kérdéses a városbeli templom dolga. A tartós és szilárd építőanyagban szegény alföldi vidéken a vízi úton szállított terméskő és a helyben égetett tégla akár többször is fölhasznált nagy érték volt. Először 1529-ben bontottak le kápolnát (Gyula) Vári közelében, mégpedig a gyulai városi tanács hozzájárulásával, hogy a vár megroggyant északkeleti sarkát anyagával megerősítsék.

63 Majdnem kétszáz esztendő múlva, 1725-ben egy váradi kanonok vádolta meg Harruckern új földesurat, hogy profán célokra hordatja el a megyebeli romtemplomok falait.

64 Egészen 1978-ig, a mai római katolikus belvárosi plébániatemplom helyén gyanította a helytörténeti kutatás a középkori gyulai plébániát. A gyulatörökzugi lakótelep építésének tereprendezési munkálatai során előkerült falmaradványok nyomán 1971-ben végzett leletmentő ásatás nagyméretű középkori épület helyét tárta föl (50 m hosszú, 18,5 m széles), melyről a munkát végző régész, Kovács László azt sejtette, hogy az 1313-ban említett Gyulamonostorára bukkant. A hitelesítő 1978-79-i ásatással Jankovich B. Dénes összesen hat építési szakaszt (három román, egy átmeneti, két gótikus stílusú) állapított meg. Véleménye szerint a középkori plébániatemplom romjai kerültek elő.

65 Az ásatás egyik föltűnő eredménye az alapfalak egy részének teljes hiánya volt. Ezeket kiszedték. Kérdés, mikor. Ha elfogadjuk Jankovich föltevését, akkor az is valószínűvé válik, hogy az 1540-es évek elejétől, amikor már feltehetően nem volt betöltve a városi plébánia, itt is tarthattak lutheránus istentiszteletet. Mágócsy várkapitánysága alatt védelmi célra fölhasználandó, elbontották az eddig azonosítatlan helyen álló Szent Móric kápolnát. Mágócsy kérte, talán megkezdte a plébánia- és a ferences templom tornyainak a lebontását is. Elképzelhető, hogy anyagnyerés mellett azért, mert azok - különösen a részben cölöpökre alapozott előbbi - rossz állapotban lehettek a vizes talaj miatt. Kerecsényi 1561-ben kérte két templom feltehetően ugyancsak erődítési célú lebontásának jóváhagyását. Nem tudjuk, megtörtént-e, de az sem bizonyos, hogy ezúttal a Mágócsy által elkezdett bontást fejezték volna be.

66 62 Bunyitay Vince i. m. III. 458-462.,; Scherer I. 96-97.; Parádi Nándor: A gyulai vár ásatásának építéstörténeti eredményei. E. és h. n. 12-14. 63 Veress 154. 64 Scherer I. 291. 65 Jankovich B. Dénes: A gyula-törökzugi templom feltárása. Békési Elet 1982/4. sz. 415-426. 66 Karácsonyi I. 192-193.; Scherer I. 178.; Veress 241., 247., 258. (a vár erődítéséről); Jankovich B. Dénes i. m. 425.