Blazovich László: Város és uradalom. Tanulmányok és források Gyula XV–XVI. századi történetéből – Gyulai füzetek 16. (Gyula, 2007)

Sorsfordulók Dózsa felkelése idején Békés megyében

Sorsfordulók Dózsa felkelése idején Békés megyében A múlt század végének történetírása alapos forráskutatást végezve feldolgozta Dózsának és seregének Arad, Békés, Csanád és Zaránd megyére vonatkozó történetét. Márki Sándor Dózsa Györgye mellett az e vidékre vonatkozó megyetörténeti monográfiák is hosszan időznek — a megyei kereteken túl, tekintetüket a tágabb régióra függesztve — a parasztháború eseményeinek tárgyalásakor.

1 Bar ta Gábor és Fekete Nagy Antal Parasztháború 1514-ben című munkájukban ugyancsak részletesen kitérnek a Körös-Tisza-Maros közi események bemutatására.

2 A fenti művek a jelentős, egész országot érintő eseményeken és az egymással szembenálló két tábor vezetői sorsának bemutatásán kívül 1514 szereplőinek - e régióénak is — második vonalában lévő alakjaira is ráirányították a figyelmet. Közülük Gál Ispán vagy Ispán Gál és családja, a battonyai Kis testvérek és családjuk sorsát, valamint a két kamuti (ma: Békéstől északnyugatra lévő település) kisnemes, Nagy Demeter és Varsányi Gergely rövid történetét vesszük vizsgálat alá. Származásuk és életútjuk tanulmányozását a múlt századi oklevélkiadás során megjelent köteteken túl Veress Endre: Gyula város oklevéltára (1313—1800) és a szerzői munkaközösség által megjelentetett Dózsa-okmánytár könnyíti meg.

3 Ispán Gál gyulai várnagy származására vonatkozóan kétféle álláspontot alakított ki a szakirodalom. Karácsonyi János Somogy megyei eredetűnek tartja a Gál családot. Bizonyító tényként azt hozza fel, hogy Ispán Gál édestestvére, Póka János Bérezi, majd Visi előnevet viselt,

4 ugyanis Ispán Gál Békési Mórocz Albert Kereki possession lévő részbirtokának megvételekor az eladó Mórocz neki és általa Póka Jánosnak, valamint Belezi (Béczi) Sípos Jánosnak és testvéreinek 1 Márki Sándor: Dózsa György. Bp. 1913. 206-233., 265-291. Uő: Arad vármegye és Arad szabad királyi város története I. Arad, 1892. (továbbiakban: AAT) 447—493.; Karácsonyi János: Békés vármegye története I—II. Gyula, 1896. (Továbbiakban: BT) I. 71—75.; Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1915-ig I—II. Bp., 1896-97. 146-154.; Szeremlei Samu: HódMező-vásárhely története II. Bp. 1901. 206-210. 2 Barta Gábor-Fekete Nagy Antal: Parasztháború 1514-ben. Bp. 1973. (továbbiakban: PH) 80-107. 5 Veress Endre: Gyula város oklevéltára (1313-1800). Bp. 1938. (továbbiakban: GYO); Antonius Fekete NagyVictor Kenéz-Ladislaus Solymosi-Geisa Érszegi: Monumenta Rusticorum in Hungária Rebellium Anno MDXIV Bp. 1979. (továbbiakban: M RR). 4 BT II. 56.