Blazovich László: Város és uradalom. Tanulmányok és források Gyula XV–XVI. századi történetéből – Gyulai füzetek 16. (Gyula, 2007)

A gyulai uradalom 1525. évi jövedelemjegyzéke

Terményjáradékot, kilencedet részint szántóföldi termények, az uradalomban búza, árpa, zab, köles és len után vetettek ki, részint a Meszt birtokon lévő szőlőskertekben termelt bor után.

14 A terményjáradékról nem derül ki, hogy természetben vagy pénzben szedték-e, ugyanis mindkét formában megadja a mennyiséget forrásunk. Az állatok közül a sertések voltak kilenced kötelesek. Ez esetben csak az állatok számát tüntették fel. 400 sertést szedtek be disznótizedként,

15 ami jelentős sertéstartásról árulkodó adat, hiszen 1060-at nem haladta meg a telkes jobbágyok száma. Meglepő, hogy egyéb állat, például szarvasmarha és juh után az uradalom jobbágyai nem adóztak. A munkajáradék igen érzékletes és színes képet mutat. A városok telkeseinek kivételével - mint említettük — minden jobbágy és zsellér tartozott két napot füvet kaszálni és aratni. A zselléreket a csépléskor is felhasználták. Ezt a munkát azonban fizették, járandóságként a kicsépelt gabona tizedét kapták.

16 A gyulaiakra egyéb szolgáltatásokat is terheltek. A mészárosok a vár szükségleteire ökröket és disznókat vágtak, a molnárok pedig, köztük a gyulaiak, saját szerszámaikkal a várban szükséges famunkát, nyilván bognár feladatokat végeztek el.

17 A gyulai polgárok vitték továbbá a várhoz szállított bort a szekerekről a pincébe.

18 A három város jobbágyai tartoztak a többi jobbágy által adott egy kocsi fát a várba szállítani,

19 tehát hosszúfuvart teljesítettek. A halászok látták el a vár konyháját pénteken és a böjti napokon halakkal.

20 Ajándékot a falvakban élő jobbágyok adtak, mégpedig Szent Miklós napjára, karácsonyra és húsvét táján házanként egy kenyeret és egy jó tyúkot kellett szolgáltatniuk.

21 Simándon virágzott a fazekas ipar, ezért a mezővárosnak Brandenburgi és a vár részére fazekakat, kelyheket, üstöket és más, a konyhában szükséges cserép tárgyakat kötelezően juttattak.

22 Az uradalom közvetlen kezelésében álltak az allódium (majorság) mellett a tavak mocsarak és egyéb vizek, valamint árkok, és az erdők, amelyekből részint az uradalom népei számára használatba adással, részint az ott termett hasznok eladásával az uradalom jövedelemhez jutott. A Békés és a Békés, valamint Csaba között fekvő Büngösd és Fábiánfoka, továbbá a feltehetően a Gyoma és Endrőd között volt Nyárszeg mellett hasonló nevű víz feküdt, a közelebbről nem lokalizálható Ökörörvény és a Doboz melletti Dobozköze nevű vizekben engedte az úr fizetség ellenében a halászatot. Az utóbbiak vízfolyások, talán a főfolyók mellékágai lehettek, mert malmokat is hajtottak.

23 A vár mellett húzódó bizonyos árko14 Jj. 14., 18., 20. sz. 15 JJ- 21. sz. 16 Jj. 38. sz. 17 Jj. 25., 36. sz. ,8 Jj. 34. sz. 19 Jj. 25. sz. 20 Jj. 43. sz. 21 Jj. 42. sz. 22 Jj. 41. sz. 23 Jj. 7-8. sz.