Blazovich László: Város és uradalom. Tanulmányok és források Gyula XV–XVI. századi történetéből – Gyulai füzetek 16. (Gyula, 2007)
Sorsfordulók Dózsa felkelése idején Békés megyében
Nagy Demeter és Varsányi Gergely Dózsa táborába, 20 mintegy példát szolgáltatva az élet sokszínűségére: jobbágyok menekültek az uradalom központjába védelmet remélve, és kisnemesek növelték annak a paraszthadnak a számát, amely az urak ellen fordult. Mivel részt vettek a felkelésben, büntetésként elvesztették nemesi kúriáikat, és azokat az általuk bizonyára jól ismert Ispán Gál kapta. 21 Helyzetük azonban mégsem pecsételődött meg. Vétségük felől bizonyára sikerült tisztázniuk magukat, ugyanis Ispán Gál 1517-ben kénytelen volt zálogba venni Nagy Demeter udvarházát, 1525-ben pedig egy Varsányi Gergely - talán akiről szó esett - egy peres ügy kapcsán védelmezte a kamuti határt. 22 Amíg a Kis család a továbbiakban csak urában és sorsa szerencséjében bízhatott, valamint a kamuti nemesek helyzete is alászállt, az úri tábor, azaz a Brandenburgi György mellett kitartó Ispán Gál előtt megnyílt a felemelkedés lehetősége. A parasztsereg körülbelül egy hétig tartó ostromát Gyula ellen - amelyből Gyulai Gál András 1552-ben, Albert brandenburgi őrgrófhoz írt levelében nyolc hónapos hősies várvédelem lett 23 — a vár szerencsésen kiállta, és ezzel az 1508 óta az uradalomban tisztségeket betöltő várnagy 24 hosszú időre megszerezte ura bizalmát. Ezt kihasználva a parasztháború leverése utáni években számos fekvőséget, rész- vagy egész birtokot vásárolt, vett zálogba, vagy kapott adományul. 25 A legális forma mellett illegális úton is próbálta vagyonát gyarapítani. 26 A nagy szerzések közepette sem feledkezett meg szolgálatának ellátásáról. Néhány oklevél fennmaradt a hivatali ügyeit intéző Ispán Gálról, aki gazdasági és igazságszolgáltatási ügyekben egyaránt eljárt. 27 Amint a fentiekből kiderül, Ispán Gál néhány évig teljhatalommal rendelke2Ü BO I. 125-126. 21 Uo.; MRR 258. sz. 22 BT II. 56.; BT I. 73. 23 GYO 230. sz. 24 BT II. 56. 25 Ispán Gál az alábbi birtokokat szerezte meg: 1515. február 15.: zálogba vette Dóczi János Gyoma nevű birtokát (BO I. 126—127.), június 15-én: adományként kapta a kamuti nemesek kúriáit (125-126.), szeptember 6-án: Kolcsi (Kolchy) Benedek kiskamuti részbirtokát, Csapcsalján (Chapchallya) lévő prédiumait és Csapszegen (Chapszegh) lévő erdőrészeit vásárolta meg (127—129.). Még ugyanezen évben Ajtósi Török Ferenctől gyulai házát vette meg (BO II. 123-124.). Ebben az oklevélben használja először a Gyulai előnevet. 1 516-ban fövényesi részbirtokába iktatták be, valamint újabb házat és telket vett Gyulán, részbirtokot Kiskamuton (GYO 94. sz. és megjegyzés). 1517. január 4-én zálogba vett egy udvarházat Gelvácson, valamint az említett Nagy Demeter udvarházát is zálogként kötötte le (BT II. 56.). 1518-ban Békési Mórocz Albert Kereki nevű részbirtokát vásárolta meg, ugyanezen év szeptember 15-én Nadabi János Kesziben lévő birtokrészét vette zálogba, június 11 -én pedig Gerdosich Péter Megyés nevű egész birtokát (BO I. 130-131.; BT II. 57.; BT II. 56.; SMM 1. 120. sz.; MRR 336. sz.; GYO 97. sz. és megjegyzés; S MM 3. 59. sz. 1519. április 6-án Nadabi Menyhért Kesziben lévő részbirtokát vásárolta meg (GYO 97. sz. és megjegyzés). 26 Uo. és uo. 102. sz. 27 1514-ben Brandenburgi káplánjának utalt ki pénzt (MRR 181. sz.), az őrgróf ügyvédjét fizette ki 1516-ban, ugyanabból az évből Horváth István várnagy nyugtája is fennmaradt. (GYO 93. sz.) 1518-ban két gyulai polgár ügyében tett igazságot, valamint ura ügyét képviselte Végh Andrással szemben. (Uo. 98-99. sz.)
