Blazovich László: Város és uradalom. Tanulmányok és források Gyula XV–XVI. századi történetéből – Gyulai füzetek 16. (Gyula, 2007)

Jegyzék Gyula várának jövedelméről és bevételeiről tételes számítással 1525. január 5. és február 5. között (Gyertyaszentelő környékén)

14. A városok, mezővárosok és falvak bármely, a várhoz tartozó lakosa vet, tudniillik búzát vagy gabonát, [ebből] kilencedet tartozik fizetni, amelyből összejön 700 köböl, amely kitesz 15. Árpából kilencedként összejön 400 köböl, amely kitesz 200 16. Zabból összejön 200 köböl, amely kitesz 100 17. Kölesből összejön 400 köböl, amely kitesz 200 18. Van néhány falu,

15 amelynek [lakói] lent termesztenek, úgy- 16 mint Györké, Fövenyes, Vésze, Szentmiklós, Gyúr és Berény, amelyből kilencedként 20 köböl jön össze értékben 19. Ha valamelyik udvarbíró (provisor castri) ellátást akar a ma- 300 jorságból, ezt 300 forintig megteheti

16 Az egész oldal kitesz 1528 3. oldal 20. Továbbá jövedelem származik a Meszt birtok környékén fek- 400 vő, Gyula várához tartozó Makra hegyi

17 szőlő kilencedéből, mégpedig 30 szerémi (sirimicalia)

18 hordó az ugyanott termett borból, amelyből egy hordó 15 Ft-t ér, az összes kitesz 21. Minden egyes falu, mind magyar, mind oláh - kivéve a három 400 várost, tudniillik Gyulát, Békést és Simándot - disznó kilencedéből 400 sertés a járandóság, amelynek értéke 22. A fent említett erdők, amikor disznókat makkoltatnak bennük, 20 amely után tizedet adnak, húsz tizedet tesznek ki 15 Györké a Gyulától északnyugatra fekvő Györkehely pusztával azonos. Fövenyes Gyula és Békéscsaba között feküdt. Vésze és Szentmiklós Békéscsabától északnyugatra feküdtek, utóbbit később Mezőszentmiklósnak hívták. Gyúr lásd 4. sz. jegyzet, Berény a mai Mezőberény középkori neve. 16 Az artikulus többféle értelmezést tesz lehetővé, például az allódium terményeiből való részesedést, abból való ellátást, illetve az allódiumból földbérletet. Mi az előbbi értelmezés mellett állunk. A német nyelvű jegyzékből kiderül, hogy búzát és árpát termelhetnek az allodiumon (majorságban), amennyit akarnak, és ebből származik a 300 Ft jövedelem. 17 Makra a Körösök és a Maros között elterülő hegység középkori neve, amelynek lejtőin lévő szőlőskertek kiváló borokat adtak. A mai Arad-Hegyalja vidéke. 18 A szerémi hordó országosan elterjedt bortároló edény és űrmérték volt, mint a gönci hordó. Ennek ellenére nagysága ismeretlen, nem maradt ránk. A Makra hegyi borok már a középkor korai századaiban híres italnak számítottak, és ismertek a mai napig.