Blazovich László: Város és uradalom. Tanulmányok és források Gyula XV–XVI. századi történetéből – Gyulai füzetek 16. (Gyula, 2007)

A gyulai uradalom 1525. évi jövedelemjegyzéke

gek állandósultak, amit bizonyít, hogy Békéshez már 1490-ben, Corvin János birtoklása idején ugyanazok az egységek (Berény, Gyúr, Kondoros, Décse, Nyárszeg, Szénás, Szentmiklós, Hidas, Csarna, Verebes és Détér) tartoztak, mint 1525-ben.

5 Az uradalom bevételei a jobbágyok szolgáltatásaiból (pénzjáradék, terményjáradék, robot és ajándékok), a különböző haszonvételekből, bírságokból, vámokból, a hivatalnokok által az úr számára nyújtott kereskedelmi tevékenységből és az allodiumon megtermelt javakból származtak. Néhány település lakói pedig közvetlenül végzett munkát teljesítettek a vár és személyzete számára. Az uradalom életének ízei és színei az egyes artikulusokból derülnek ki. Tekintsünk rajtuk végig bizonyos szempontok szerint. Hogy~a jobbágyok szolgáltatásai és terhei között eligazodjunk, mindenekelőtt a jegyzékből kitűnő rétegeződésüket nézzük meg. A piramis csúcsán a 700 telkes jobbágy állt, közülük is kiemelkedtek a mezővárosiak, akik a fűkaszálás és aratás robotja alól mentességet élveztek. Telküket a szolgáltatások teljesítése után elhagyhatták, avagy nem, arról nem szól forrásunk. Mellettük egy másik csoport is létezett, a szabad menetelűeké és újonnan jöttéké (jobagiones libertinos et noviter adventos), akik egy évi tartózkodás után fizették a földbért, az egy forintot, ők 317-en voltak.

6 Ami egyrészt a jobbágyok nagy mobilitására utal, hiszen számuk az ott élők felét teszi ki, jóllehet tíz évvel vagyunk az 1514-es röghöz kötő törvények után, másrészt azt is mutatja: szívesen költöztek az uradalom üres telkeire. Talán bennük kereshetjük mai szóval élve a vállalkozó jobbágyok csoportját. Azt a jegyzék nem tünteti fel, hogy ugyanakkor hányan távoztak el. A jobbágyok számát 40 oláh jobbágy növelte, akik az uradalom erdős részén élhettek. Kenézeik adómentességet nyertek.

7 A jövedelemjegyzék a telkek osztódását nem említi, mert résztelkesek nem fordulnak elő. Ha voltak ilyenek, bizonyára a teljes telek után közösen egyként adóztak. A telkes jobbágyok - amint láttuk - tagolt csoportja alatt a zsellérek helyezkedtek el, igaz, csak a gyulaiak bukkannak fel a szövegben, a többit talán az alávetettek (subditi) szó takarja, akik két napot füvet kaszálni és gabonát aratni (ez utóbbi időtartamát nem említi a forrás) tartoztak, a három város telkeseit kivéve, a többi jobbággyal.

8 A zsellérek bizonyára azért nem tartoztak az úrnak egyéb kötelezettséggel, mert telekkel vagy telekrésszel nem rendelkeztek, és a telkesek szolgálatában jutottak megélhetéshez, ezáltal elsősorban velük álltak aláés fölérendeltségi kapcsolatban. A jövedelemjegyzékben a mészárosokon és molnárokon kívül nem szerepelnek az iparosok. Őket részben a telkes jobbágyok, 5 Karácsonyi János: Békés vármegye története (továbbiakban: BT) I—III. Bp. 1896, II. 98. 6 Jövedelemjegyzék (továbbiakban: Jj.) 1-2. sz. A jobbágyok szabad költözködését az 1351. 18. te, az 1405. I. 6., II. 14. tc. biztosítja. E cikkelyek később több alkalommal megerősítést nyertek. (Corpus Iuris Hungarici. Magyar törvénytár 1000—1526. Ford. és jegyzetekkel ellátta: Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen. Bp., 1899.) 7 Jj. 3. sz. B Jj. 23-24. sz.