Blazovich László: Város és uradalom. Tanulmányok és források Gyula XV–XVI. századi történetéből – Gyulai füzetek 16. (Gyula, 2007)
A gyulai vár 1528. július 17-én készült leltára. Társszerző: Galántai Erzsébet
A gyulai vár 1528. július 17-én készült leltára A XVI. század derekán a török elleni harcokban nagy fontosságú szerepet játszó gyulai vár történetéről már számos feldolgozás született. Karácsonyi János, Veress Endre, Scherer Ferenc és Parádi Nándor munkáit említhetjük meg, eltekintve azoknak a tanulmányoknak a felsorolásától, amelyek főként a gyulai uradalom történetének feldolgozását tekintették céljuknak. 1 Éppen azért, amikor a vár 1528. július 17-én készült leltárát 2 magyar nyelven közreadjuk, történetének csak a legfontosabb eseményeire utalunk. Gyula várát 1403—5 között építette Maróthi János macsói bán, aki 1403ban kapta meg a gyulai uradalmat Zsigmond királytól. A család kihalása (1476) után a hatalmas birtoktest Mátyás király tulajdonába került, aki 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Corvin halála (1504) után felesége, Frangepán Beatrix kapta adományul, majd második házasságát (1509) követő gyors halála után a hatalmas dominium 1510. március 22-én második férje, Brandenburgi (Hohenzollern) György kezére jutott. 3 Az egymás után következő tulajdonosok igényeiknek megfelelően építkeztek a vár területén, alakították, változtatták az épületet, a vár alapformáját azonban nem módosították. Az 1400-as évek elején épültek külső és belső falai, a négyszintes torony és az udvar nyugati sarkában egy téglalap alapú épület. A XV. század derekán kezdték az udvari épületek, köztük a kápolna emelését. Az udvart épületekkel teljesen a XV-XVI. század fordulóján Corvin János építtette be, ugyanekkor készült el a várépület nyugati sarkán álló nagyméretű kerek rondella. Brandenburgi György urasága idején (1510-1530) nagyobb építkezés nem volt, inkább a vár erőd jellegét fokozták. 1525-ben ágyúk részére a vár négy falán egy-egy nyílást vágtak. 1528-ban, amikor a szomszédos várak már mind Zápolya János hatalmában voltak, és tartani lehetett Gyula ostromától, megkezdték a vár körülárkolását, és tovább dolgoztak az erődítéseken. 4 Különösen Brandenburgi földesurasága idejéből maradt ránk számos dokumentum a gyulai uradalom és ennek következtében a vár történetére vonatko1 Karácsonyi János: Békés vármegye története I— III. 1896. (Továbbiakban: BT). Veress Endre: Gyula város oklevéltára (1313-1800). Bp., 1938. (Továbbiakban: GYO). Parádi Nándor: A gyulai vár ásatásának építéstörténeti eredményei. Hely és év nélkül. 2 A szöveg latin nyelvű olvasatát 1. GYO 131-135. 3 BT II. 140-142. BT I. 64-69. GYO 3-9. 56-58. Parádi: i. m. 5-17. 4 Parádi: i. m. 5-18. BT I. 84.
