Szentmártoni Szabó Géza: Vörös Mihály: A bajnokok Vég-Gyula várában – Gyulai füzetek 15. (Gyula, 2005)
Thorny Tamás, Vég-Gyula várának bajnoka a történelemben és az irodalomban
pitány. Vörös Mihály 1830. június 3-án halt meg Vásárhelyen, az anyakönyv szerint 76 éves (valójában 72 éves) korában. 22 A Fekete-tenger térségében zajló orosz-török háborúk (1768-1774 és 1787-1791) Magyarországon újra felkeltették az érdeklődést a törökökkel folytatott régi küzdelmek és az egykori emigrációs kapcsolatok iránt. Kónyi János Magyar hadi románja. (Pest, 1779) Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmének felhasználásával készült. Etédi Sós Márton a mohácsi csatát verselte meg, a humanista Brodarics István emlékirata alapján, Magyar gyász címmel (1792); Kultsár István pedig ekkor adta ki Mikes Kelemen Törökországi leveleit (Szombathely, 1794).További lökést adott az érdeklődésnek II. József balkáni hadjárata, majd Belgrád ostroma és annak 1789. október 9-én történt bevétele. Ezt az eseményt, többek közt Gvadányi József is megverselte Nándorfehérvár megvétele (Pozsony, 1790) című költeményében. Mészáros Ignác Kártigámja {Buda várának visszavételekor a keresztyének fogságába esett egy Kartigam nevű török kisasszonynak titka és emlékezetes történeti, Pozsony, 1772) jelentette a török téma regényes megjelenítését. Valószínűleg ez a kordivat indíthatta Vörös Mihályt is népeposzának megírására, amelynek kézirata talán már a XVIII. század végén elkészült. A szöveg szegedi kiadására akkor került sor, amikor 1807. május 14-én I. Ferenc király menyasszonyával, Mária Ludovika főhercegnővel, a Temesközből jövet, Gyulára látogatott. A Vörös Mihály népeposza nagy sikert aratott, hiszen egy évszázadon keresztül sok ponyvakiadást ért meg, s nem kerülte el sem Arany, sem Petőfi figyelmét. Márki Sándor, majd a későbbi történetírás, a mű forrásértékére figyelt fel. 1952 óta az irodalomtörténet is számon tartja, s az 1960-as években modern kiadása is készült. A história újjáélesztése nagyban hozzájárulhat Gyula vára, a Körösök, a Maros és aTisza által övezett térség; Szentes, Hódmezővásárhely, Szeged, Arad városok, valamint két megye: Csongrád és Békés XVI. századi történetének megismeréséhez. Jómagam ezzel a számomra is kedves témával KomlovszkiTibor 1992es, fent említett tanulmánya olvastán, a XVI. századi előzmények keresése miatt kezdtem foglalkozni. Eredményeimet Komlovszkival sokszor 22 A hódmezővásárhelyi református egyház anyakönyvei. Halotti anyakönyv IV kötet 36. lap (Országos Levéltár, Mikrofilmtár: X 3526, dobozszám: A 2297) : Beírás napja: 1830. június 5. Lakóhely: K[is] U[tca] Név: N[eme]s Vörös Mihály. Állapot: asztalos. Életkor: 76. Halál oka: öregség. Halál napja: 3. Temetés napja: 5. Sírhely: 63.
