Szentmártoni Szabó Géza: Vörös Mihály: A bajnokok Vég-Gyula várában – Gyulai füzetek 15. (Gyula, 2005)

Vörös Mihály. A bajnokok Vég-Gyula várában (jegyzetek)

Apróbb írásai, találós meséi jelentek meg heti és havi lapokban. Kéziratban maradt hexameterekben írt műve: Belgrád felszabadítása Hunyadi János által. 1835. szeptember 5-én Hódmezővásárhelyt nagy sikerrel mutatta be Ballá Károly színtársulata A nyoszolyó legény vagy fakard című, Mátyás király álruhás kalandjáról szóló vígjátékát. Az egyik szerepet (Brassován budai polgárt) a szerző maga játszotta. 1835-ben nagy tűzvész pusztított lakóhelyén, a Kis utca városrészben. Vörös Mihály másik fiának, Vörös Lászlónak (1790. márc. 3. - 1870. júl. 7.) a pályafutását főként Bendefy László tárta fel. Vörös László 18 éves koráig asztalos volt, majd 10 éven át Debrecenben és Pesten tanult. Karács Ferenc rézmetsző volt a tanára. Mérnöki pályafutását 1821-ben Nagyváradon kezdte. 1826-ban kéziratos vízrajzi térképet készített Buda és Pest városáról, majd saját maga metszette ki a két város térképét 1833ban, amelyet nyomtatásban is kiadott. 1832-ben a Társalkodó című lapban hozzászólt a Lánchíd előmunkálataihoz. Ezután Somogy vármegye hites földmérőjeként Szomajomban (ma Kaposfő) telepedett le. 1834ben igazolta nemességét Kaposvárott. 1835-ben Kaposszentjakabról, 1850-ben pedig Somogy megyéről készített kéziratos térképet. Leányát, Vörös Ottiliát, Szilády Károly (1795-1871) kecskeméti nyomdaalapító fia, Szilády Lajos (1827-1883) mérnök vette feleségül. Vörös László halála után özvegye vejéhez költözött, s férjének írásos hagyatéka így került Kecskemétre. Szilády Lajost 1878-ban országgyűlési képviselővé választották. Egyik fia, László (1860-19..) vitte tovább a nyomdát, másik fia, Szilády Károly (18.-1934) azonban 1901-től kecskeméti levéltáros lett, s összegyűjtötte anyai nagyapja leveleit, amelyek ma is megvannak. A Vörös László családi feljegyzéseit tartalmazó kapcsos könyvet azonban Bendefy László már hiába kereste 1954-ben. Vörös Mihály Sámuel nevű fia (1787-1834 után) - a vásárhelyi református anyakönyvek tanúsága szerint - a Kis utcában apjával együtt lakott, s ugyancsak asztalosmester lett. 1829-ben megözvegyülvén, 1834ben a tiszainokai nótárius leányát, Radák Máriát vette feleségül. Vörös Mihály Zsigmond nevű fia (1800-1848 után) a debreceni református kollégium diákja volt 1823-ban. Bátyjának, Lászlónak, Szomajomból, 1848. február 16-án kelt, hozzá írt levele ma is megvan.