Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Arcélek a múltból
Beliczey István és Rezső 1 A bajczai Beliczey családnak száz esztendőt meghaladó múltja s tradíciója van Békés vármegyében. Hozzá lehet még írnom, hogy szép, előkelő múltja s tradíciója, mégpedig immár a negyedik nemzedékre terjedőleg. A családnak ideszármazott első tagja Beliczey József már a tizennyolcadik század végén előkelő szerepet töltött be közéletünkben. A Felvidékről származott le Gyulára, melynek kezdettől fogva tekintélyes, gazdag polgára lőn, és a vármegyénél évtizedeken át pénztárnoki tisztet töltött be, s úgy rátermettségénél, mint puritán becsületességénél fogva, megérdemelt bizalomban és tisztességben volt része, s Gyula városa egyik legelőkelőbb, legnépszerűbb középnemesi családjának alapítója lőn. A család fiútagjai: Beliczey István és Rezső, nőtagjai: Karassiay Istvánné Beliczey Julianna, Terényi Lajosné, majd özvegységre jutván, Nagy Károlyné Beliczey Mária s előbb Ipolyi Stummer Gyuláné, majd szintén özvegységre jutván, Kövér Lászlóné Beliczey Izabella voltak, valamennyi előkelő, tekintélyes tagjai, előbb a gyulai - s amidőn egy részük Gyuláról elköltözött - később a békéscsabai társadalomnak. A család tagjai között a legnagyobb szerepet Beliczey István töltötte be, ki félszázadot meghaladó időn át Békés vármegye politikai s közgazdasági életének állandóan előkelő, évtizedeken át pedig irányító, vezető, sőt döntő pozíciójú tényezője volt. Ifjúsága az abszolút és úgynevezett provizórikus időszakra esett; de a lehetőség keretén belül már ezen évek alatt tevékeny működést fejtett ki, nem ugyan politikai - hiszen mint a vármegye csaknem egész értelmisége, ő is a passzivitás hazafiúi álláspontján volt -, hanem közgazdasági téren. A nemesi osztály kezdeményező, mondhatni első tagjai közé tartozott, aki szakítva a hagyományokkal, nem tartotta méltóságán alulinak a kereskedelem terén, éspedig annak nemcsak mezőgazdasággal kapcsolatos, hanem egyéb ágaival is foglalkozni, s eme mentalitásánál fogva a szó akkori értelmében vett „nép" körében olyan összeköttetéseket szerzett magának, amelyek, amidőn az új alkotmányos éra megnyílta után politikai térre is lépett, nagy tekintélyt és nagy népszerűséget biztosítottak részére. Mert meg kell adni, hogy Beliczey Istvánt „a nép" a maga emberének számította. Gyula város értelmisége ugyanis csaknem teljes egészében, mint a hatvanhetes kiegyezés híve, a Deák-párthoz csatlakozott és így kevesen voltak a Deák kiegyezésével szembenálló „baloldali"-ak; utóbbiak közé tartozott, és nemcsak Gyula városában, hanem az egész Békés vármegyében vezéri szerepre jutott Beliczey István is. Eme minőségben már 1865-ben az övé lett Gyula város mandátuma, ugyanúgy 1869-ben, amikor a Deák-párti ifjú gróf VCènckheim Frigyessel szemben szerezte meg a képviselőséget, amely körülmény, kü1 Beliczey Istvánról új kutatások alapján: Héj ja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája i. m. 64-67. p.
