Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

A Békés szerkesztője

kapta meg annak idején az elmegyógyintézetet, amely körülmény alapjává vált közkórházunknak az országban immár páratlanul álló fejlődéséhez, Lukács György nagy befolyásának és hatékony támogatásának jutott döntő szerep. Két hét előtti cikkünkben is elismertük, hogy gróf Almásy Dénesné mellett az ő befolyásának köszönhető az állami gyermekmenhelynek Gyulán való elhelyezése, és ebből kifolyólag az a társadalmi, emberbaráti s nem jelentéktelen közgazdasági vívmány is, hogy Gyula városa az Alföldön a gyermekvédelem első fókusza maradhat. Tisztán és kizárólag az ő kezdeményezése, érdeme s dicsősége, hogy az első tüdőbeteg népszanatórium létesült, és ami ránk nézve legnagyobb jelentőségű, hogy ez a népszanatórium, mely az országban egyetlen, Gyulán létesült. Hogy ez mennyire emeli városunk jó hírnevét, az idegenforgalmat és mennyire járul közgazdaságilag is a város fejlődéséhez, igazán felesleges bővebben bizonyítanunk. Száz év hasztalan törekvése s vágyakozása után vette kezébe a gyulai főgimnázium, majd később az állami polgári leány- és állami elemi iskolák ügyét, s mindegyiket megvalósította. Hogy a tanyai iskolák a várostól átvétettek s államosíttattak és szaporíttatnak, ami egyrészről mérlegelhetetlen pedagógiai vívmány, másrészről könnyíti, s nagy mérvben apasztja a városnak e címen okozott terhet, túlnyomóan, sőt némely részben kizárólag Lukács György érdeme. Lukács György volt az, aki kizárólag államsegélyből felépíttette városunkban az ország első modern berendezésű nyári színkörét; huszonnyolcezer koronát eszközölt ki e célra, hogy Gyulán a színészetnek megfelelő hajlékot, és ezáltal e város műértő közönségének mindig a legkiválóbb színtársulatot biztosítsa. Az ő befolyásának köszönhető az új pénzügy-igazgatósági palota is, mely szintén nagyban hozzájárult Gyula városa székhely jellegének biztosításához. Anélkül, hogy részleteznénk, mindezen közintézet létesülése, mennyi közvetlen hasznot és mily nagy forgalmat biztosított és nyújt állandóan úgy termelő gazdaközönségünknek, mint iparosainknak és kereskedőinknek, utalunk két virágzó iparvállalatunkra, a kötőgyárra s a tej szövetkezetre, melyeknek létesülése, államsegélyekkel való kifejlesztése, az ő befolyásának és önzetlen tevékenységének elvitázhatatlan érdemei. Egyikben az iparnak eddig kereset nélkül való százai jutottak foglalkozáshoz, a másik a mezőgazdaság és állattenyésztés föllendülését és jövedelmezőbbé tételét eredményezte. Csoda-e tehát, ha Gyula városa választópolgárai, akkor, amidőn arról elmélkednek, hogy ki az, aki leginkább méltó az ő bizalmukra, s ki az, aki egyéniségénél fogva a jövőben is a legnagyobb szolgálatokat teheti a városnak, elsősorban Lukács Györgyre gondolnak! Az a törekvés, hogy Lukács Györgyöt Gyula városa képviselőjének megnyerjék, örömmel konstatáljuk, hogy a nép ama részéből indul ki, és a nép ama részében kelti a leglelkesebb visszhangot, amely öt évvel ezelőtt vele szemben állott. Ez az öt esztendő nem vonult el nyomtalanul és tanulság nélkül e város fölött; a hangulatot pedig - ami alatt nem a politikait értjük, amihez semmi közünk - ez az öt esztendő gyökeresen megváltoztatta. Különösen megváltozott a hangulat a legnépesebb két választókerületben, nevezetesen a Józsefvárosban és a nagymagyarvárosi részen. Onnan in-