Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Egy városformáló személyiség: Kóhn Dávid
utalt arra is, hogy az igazi urak sohasem törekedtek arra, hogy kasztszerűen elkülönüljenek más társadalmi rétegektől. Ugyanígy a maga állásfoglalását mondta el akkor is, amikor Andrássy Gyula és Rosner Fülöp történetében arról írt, hogy a dobozi zsidó kereskedőt azért becsülték meg, mert őrizte tradícióit és nem akart másnak mutatkozni, mint ami. 72 A Békésben megjelent visszaemlékezéseket komoly érdeklődés fogadta, a háborút, forradalmakat, gazdasági válságot átélt polgárok egy része szívesen olvasott a lassan-lassan legendássá szépülő korról. Ez arra késztette Kóhn Dávidot, hogy - előfizetési ívek kibocsátása után - írásait kötetben is megjelentesse. Visszaemlékezéseiből és még a Békés főszerkesztőjeként írt nekrológjaiból először 1936-ban Hatvan év múltán címmel, majd 1937-ben Az élet alkonyán címmel jelentetett meg egy-egy kötetet. A múlt eseményei és szereplői után egy harmadik könyvben az eltűnt idők színpadát is megjelenítette: a Gyula város utcái és terei című könyv számos érdekes történelmi adalék kíséretében az utcahálózat XIX-XX. századi átalakulását és az elnevezések változását mutatta be. 73 Jellemző Kóhn Dávid viszonyaira, hogy ezt a kéziratot már nem tudta saját erőből megjelentetni. Békés megye törvényhatósági bizottsága adott a kiadáshoz 150 pengő támogatást. 74 Miközben nyolcvanévesen újraélesztette és megfényesítette maga körül a múlt virtuális világát, a jelen egyre sötétebbé vált. A történelem szomorú fordulatának Kóhn Dávidot közvetlenül érintő jele volt a Békés színeváltozása. 1937 januárjában meghalt Dobay Ferenc, a lapalapító fia, akivel évtizedeken át dolgozott együtt. Tőle még meleg hangú írásban elbúcsúzhatott a lap hasábjain, de ez volt utolsó írása a Békésben. 15 Az örökös, Dobay Jenő szélsőjobboldali irányba fordította a szebb napokat látott, nagy múltú újságot. 1938 májusában pedig megjelent az első zsidótörvény. A továbbiakat Kóhn Dávid már nem látta - 1938. szeptember 15-én, 82 éves korában elhunyt. 76 Kegyes volt hozzá a sors: áldozatos élete jutalmaként könnyű halált küldött érte. 15-én este szokott és pontosan betartott életrendje szerint tért haza; nyugovóra térte után, tíz óra körül szívpanaszok jelentkeztek nála, majd elszenderült. A Magyar Alföldben közölt nekrológ szerint „átszenderült az örök életbe". 77 Szeptember 18-i temetése nagy részvét mellett zajlott, sírjánál a megye két díszruhás hajdúja állt őrséget. 78 - Kegyes volt hozzá a sors a szó tágabb értelmében is: nem kellett látnia az általa egykor oly nagy energiával épített, mindenki számára helyet adó világrend összeomlását. Nem kellett megérnie testvérei, rokonai deportálását és munkaszolgálatra hurcolását. A 72 Kóhn Dávid: Andrássy Gyula gróf miniszterelnök és a dobozi Rosner zsidó. In: Hatvan év.múltán i. m. 220. p. 73 Kóhn Dávid: Gyula város utcái és terei. Gyula, 1937. 57 p. 74 BML IV 402. Békés vármegye Törvényhatósági Bizottságának ir. a/83. 1936. évi közgyűlési jkv. 107/1936. bgy. sz. 75 Kóhn Dávid: Dobay Ferenc. Békés, 1937. jan. 10. 76 BML XXXIII. 1. Gyula város halotti anyakönyve 1938. 501. 77 Meghalt Kóhn Dávid, a megyei újságírók nesztora. Magyar Alföld, 1938. szept. 18. 78 BML XXXII. 54. Márai György: A gyula zsidóság tragédiája. Kézirat.
