Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Egy városformáló személyiség: Kóhn Dávid
változott. Az állandóságot Dobay János és Kóhn Dávid személye jelentette. Az újság mindig a Dobay-nyomdában készült, ha a lapszerkesztő és a mögötte álló csoport pénze s lelkesedése elfogyott, Dobay - kedve ellenére - a szerkesztői posztot is átvette. 30 Akár ő, akár más jegyezte a lapot, a szerkesztés munkájában továbbra is jelentős részt vállalt Kóhn Dávid, sőt lassan-lassan a szerkesztőség meghatározó személyisége lett. Kóhn a Békési Lapoknál, a Békésnél töltött egy évtized alatt páratlan tájékozottságra és kapcsolatrendszerre tett szert. Adótisztként, birtoknyilvántartóként megismerte a város minden egyes háztartásának anyagi helyzetét. Részt vett házankénti összeírások készítésében, s egyike volt azoknak, akik évente korrigálták a választói névjegyzéket. Munkája révén meglehetősen pontos képe volt minden gazdaságról, műhelyről és üzletről. Amikor 1876-ban a Békési Lapokhoz került - hogy az újságírói munkához nélkülözhetetlen kapcsolatokat kialakíthassa -, meghívták a lap mögött álló illusztris társaság rendszeres összejöveteleire is. Alacsony rangú városi tisztviselőként rendszeresen együtt ült Haj óssy Ottóval, a megye főjegyzőjével, a mar említett Justh Gyulával, a gyulai járás főszolgabírájával, Erkel Rezsővel, a megye főorvosával, a Takarékpénztári Egyesület egyik vezetőjével, a később országgyűlési képviselővé választott Göndöcs Benedek plébánossal, Kalmár Mihállyal, az uradalom ügyészével, s más neves jogászokkal. Otthonossá vált az önmagát a városvezetésben részt vevő csoportoktól megkülönböztető megyei elit köreiben. 31 Az 1880-as években kevés ember akadt, aki úgy ismerte volna a várost és társadalmát, mint Kóhn Dávid. Az ismertség és a tekintély félreérthetetlen jele volt, hogy egyre több tisztségre választották meg. 1878-ban, a megalakuláskor titkára lett az ipartestület későbbi létrejötte folytán az iparosság köreiben komoly befolyással bíró Iparos Ifjúsági és Önképző és Betegsegélyző Egyletnek. E tisztsége a későbbiekben örökössé vált. A társadalmi presztízst jelzi, hogy rendszeresen beválasztották a lakóhelyén, az Újvárosban működő, nagyobbrészt földmíveseket tömörítő olvasókör választmányába. Volt év, hogy ő lett az alelnök. 32 A városi polgárság tagjainak otthont adó Polgári Körben is évről évre választmányi taggá választották. 1887-ben az izraelita hitközség képviseleti tagjává is megválasztották. 33 1888-ban választás útján a város képviselő-testületének is tagja lett. 34 Az 1880-as évek vége felé már együtt volt minden tényező ahhoz, hogy Kóhn Dávid komoly befolyást gyakorolhasson a városban: tökéletesen ismerte Gyulát, az információ mindenhonnan eljutott hozzá; a helyi társadalom minden rétegével volt kapcsolata, bármikor elérhette a várost és a megyét irányító döntéshozó köröket. Választott elöljárója volt számos olyan szervezetnek - városrészi, szakmai, kulturális testületeknek és egyleteknek, iskolaszéknek -, ame30 A lap szerkesztőségének sorozatos átalakulására: Békés megye sajtóbibliográfiája 18551973. Szerk. Kovács Mária. Békéscsaba, 1974. 365 p. 31 Kóhn Dávid: Id.Térényi Lajos i. m. 250. p. 32 Az újvárosi olvasókör... Békés, 1891. márc. 1. 33 Brody Samu: Emlékezések i. m. 33. p. 34 BMLV 171. Gyula város képviselő-testületének 1888. évi jkve.
