Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Arcélek a múltból
la, Szepes vármegye akkori főispánja, rokona és jó barátja befolyására s közvetítésére Kéry Gyula újra állami szolgálatba lépett, éspedig Székelyudvarhelyen főispáni titkári minőségben. Nem könnyen ment a dolog, a kormány s az ő részéről is voltak nehézségek. Nevezetesen Kéry Gyula kifejezetten Apponyi Albert pártjához tartozott, és ebből az érzületéből nem is csinált titkot, noha aktív politikai tevékenységet nem fejtett ki, sőt - bár az Udvarhelyen lakó Ugrón Gábor ellenzéki vezérrel benső barátságot kötött - annak még látszatától is tartózkodott. így Gyulán is, amikor Udvarhelyről ide helyezték, ahol elébb Reiszig Ede, majd Tallián Béla, végül Lukács György főispán mellett működött, Apponyi-pártisága, illetőleg ez az érzülete soha egy pillanatig sem került összeütközésbe a főispáni titkári állásból folyó diszkrécióval és kötelességgel. 1897-ben történt, amikor is dr. Bartóky József, Békés vármegyei főjegyző a Földművelésügyi Minisztériumba lépett - ahol Darányi Ignác miniszter intimusa lőn, és ahol valóságos belső titkos tanácsosi kitüntetéssel ellátott államtitkári minőségig terjedő karriert futott be -, hogy ismerve Kéry Gyula sokoldalú, fényes tudását, úgy gondolta, tehetségének érvényesülést szerzendő, felhozza őt Pestre, mégpedig az ő osztályára, mely a mezőgazdasági munkások mellett a telepítés ügyével is foglalkozott. Miután a miniszter hozzájárulását ehhez megszerezte, ismerve a Kéry s köztem levő baráti viszonyt, felhívott engem, hogy őt - Kéryt - tervéről értesítsem, és annak elfogadására rábeszéljem. Kéry, aki évekig tartó itt lakása után meghonosodott Gyulán, megszerette a várost, illetőséget is szerzett benne, nem szívesen ugyan, de mégis elfogadta az ajánlatot és felment Pestre; elfoglalta a titkári rangsorozatban levő állást, amelyet nagy hivatottsággal és ambícióval töltött be. Darányi rövidesen megbízta őt az állami parcellázási törvényjavaslat elkészítésével, és e célból elküldte Poroszországba a poseni telepítés tanulmányozására. Németországnak ugyanis politikai okokból eltökélt szándéka volt a lengyel Posenben mennél több német kolónia alapítása. A porosz kormány a legnagyobb készséggel támogatta tanulmányában Kéryt, aki tökéletesen beszélt lengyelül is. Azonban hónapokra terjedő poseni tartózkodása után azzal az impresszióval tért vissza, hogy a porosz telepítési módszer, az erőszakos rendszabályok dacára, vagy még inkább azok folytán, éppen az ellenkező dolgot eredményezi. Nevezetesen, nem a németség terjed a lengyelek ellenében, hanem a lengyelek terjednek a már ott lévő németek rovására is. A magyarországi telepítési módozatot tehát egészen másképpen kell kigondolni - vélte. Úgy is történt. Kéry elkészítette a törvényjavaslatot indokolásostul, egészen az ő elgondolása szerint. Az ügyosztály, és maga Darányi is, nagy általánosságban helyeselte s el is fogadta a javaslatot, de nem teljes egészében; több részletben változtatásokat kötött ki, melyek a különben is túl érzékeny Kéry felfogásával - mellesleg írva, a túlérzékenység Kérynek különben is hibája, mégpedig legnagyobb hibája volt - ellentétben voltak, és a változtatások keresztülvitelére nem vállalkozott. A miniszter őszinte sajnálatára meg is vált állásától, s nyugdíjba ment. Évek hosszú sora következett, hogy állás és foglalkozás nélkül éldegélt a Nádor utca 20. szám alatti ház harmadik emeletének kispolgáríasan bútorozott egyik kis udvari szobájában, ahol mindannyiszor felkerestem, meglátogat-
