Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)

Arcélek a múltból

mónia és nézetazonosság volt a képviselők között; és a két nagy párt, a Felirati és a Határozati Párt között csak az az eltérés volt, hogy a képviselőház felirat, vagy határozat alakjában válaszoljon-e a király április 6-i megnyitó beszédére. A Felirati Párt vezére Deák Ferenc, a haza bölcse, a Határozati Párté pedig gróf Teleki László volt.

3 Teleki László - aki mellesleg írva nemcsak előkelő státusférfi, hanem, mint az általa írt Kegyenc című, a Bánk bán mellett legjobb magyar dráma bizonyítja, kiváló poéta is volt - az 1849. április 14-én függetlenségét kinyilatkoztatott Magyarország francia- és angolországi diplomáciai képviselőjeként szerepelt. Azért, mert e hivatalos megbízatást hűen teljesítette, az osztrák kormány halálra ítélte, és épp úgy, mint Kossuthot és Andrássy Gyulát, az 1867-es miniszterelnököt, képletesen felakasztották. Mint emigráns a '49-es zászlót tizenegy éven át magasan lobogtatta a világ előtt, lovagias jellemének egész erejével osztozott Kossuth meggyőződésében, hogy a magyar nemzet az osztrák császári házat királyának semmi feltétel alatt vissza nem fogadhatja, mert az annyi lenne, mint az ezredéves Magyarországot az önálló államok sorából kitörölni. A magyar haza függetlenségének visszaszerzésére irányuló törekvés okából alapított Magyar Nemzeti Igazgatóságnak - Kossuth és Klapka mellett harmadik tagja volt. Végül nem is politikai, hanem kizárólag magánügyben Párizsból Drezdába utazott, ahol is a szász kormány letartóztatta és kiadta Ausztriának. Eme, a nemzetközi szokást arculütő jogtalan letartóztatás világszerte nagy szenzációt és megbotránkozást keltett, és az ebből előreláthatóan keletkezendő francia és angol diplomáciai tiltakozást ellensúlyozandó, jobban mondva megelőzendő, az osztrákok azt a csapdát állították fel Telekinek, hogy amint átvették őt a szászoktól, Bécsbe hozatták, és fogságba tétel helyett zárt kocsin bevitték a Burgba, és anélkül, hogy erről Telekinek sejtelme lett volna, Ferenc József császár szobájába vezették be, hol szembetalálta magát az uralkodóval. Egész irodalom keletkezett, mely behatóan foglalkozik Teleki tragikumával. De íróik közül egyik sem tudja határozottan megállapítani, hogy folyt le a Ferenc József és Teleki közötti találkozás és párbeszéd. Ez még ma sincs felderítve, és örök rejtély marad Teleki öngyilkosságának oka. Csak annyi bizonyos, hogy az ebből származó lelki meghasonlásnak volt a következménye. Az egyik, osztrák hivatalos körből származó állítás szerint a császár kijelentette előtte, hogy visszaadja neki szabadságát és elkobzott birtokát - ami meg is történt -, de ezzel szemben elvárja, hogy szakítson az emigrációval, és hogy ezentúl lojális alattvalóként viselkedjen vele szemben. Van egy verzió, mely szerint Teleki szótlanul hagyta el a császári szobát, van egy másik verzió, mely szerint a császár rá meglepetésszerűleg ható kegyétől meghatottan erre ígéretet is tőn. Annyi bizonyos, hogy Teleki a császárral történt szembesítése után meghasonlott kedélyhangulatban jött ki a Burgból, és meghasonlása s az ebből származó kedélyhangulata hónapokon át, élte utolsó órájáig elborította. 3 Az 1861. évi országgyűlésről s Terényi Lajos szerepéről: Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján. Bp., 1967. 644 p.