Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Arcélek a múltból
talták, és a szőlőre árverést tűztek ki. Ilyen nagy bajban a kárvallott ember Pestre ment „Béla báróhoz" igazságot keresni. A báró nagy türelemmel hallgatta végig a keserves előadást, és jóllehet, a bajon segíteni nem tudott, mégis azzal nyugtatta meg, csak menjen haza, majd beszél ő az igazságügy-miniszterrel. Aztán megírta saját ügyészének, hogy vegye meg azt a bizonyos szőlőt az ő részére, s írassa át rögtön tehermentesen vissza az illető szegény ember nevére. Mire a végrehajtás utolsó, legszomorúbb katasztrófája, ti. a drágán megvett és elveszett szőlőből való kiköltöztetés bekövetkezett volna, a kárvallott csodálkozással vette észre, hogy a házból senki sem zavarja ki. Csak későbben tudta meg, hogy „Béla báró" saját pénzén vette meg a szőlőt számára, kifizette annak árverési vételárán kívül kétrendbeli kincstári illetékét is. Ez az egy eset is karakterizálja Vvènckheim Bélának gyöngéd nemes szívét. Báró\JCenckheim Bélának még ellenfelei is elismerték szeplőtelen hazafiságát, lovagias jellemét és eszmék által vezérelt tevékenységét. Annál készebb szívvel nyújthatjuk neki az elismerés koszorúját mi, amidőn halála után másfél évtized múltán, a kisbéri emlékmű révén szép emléke egy napra felelevenül és megújul - mi, akik benne Békés vármegye egykori hű fiát, háromízbeni főispánját s mindenkor méltó büszkeségét tiszteljük. (Hatvan év múltán i. m. 129-135. p.) Idős Terényi Lajos 1 „Idősb"-ről írok, mert kétTerényi Lajos is szerepelt - mégpedig fényesen - Békés vármegye és Gyula város múlt évszázadának történetében. Apa és fiú voltak, és mindkettőt fiatalon, váratlanul ragadta el a kérlelhetetlen halál szeretteik köréből, a vármegye és városunk közéletének pótolhatatlan veszteségeként. A gyulai Szent Kereszt temetőben nyugszik apa és fiú. Fájó kegyelet virraszt örök álmuk fölött. Az apa - akiről eme visszaemlékezésem szól - csonkán készült síremlékének következő a felirata: Megyéjének és Családjának Letört Oszlopa Terényi Lajos Szül. 1825. Június 14. Meghalt 1863. Április 6.. A Hőn Szeretettnek Kesergő Neje Az a terület, amely ma Békés vármegyének mondatik, a legszerencsétlenebbnek tekinthető az ezer esztendő folyamán végtelenül sokat szenvedett egész 1 Terényi Lajos pályarajza a legfrissebb kutatások alapján: Héjjá Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája i. m. 199-202. p.
