Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Történetek, krónikák, legendák
Kispél. Húsz esztendővel ezelőtt a határmegállapító antant-bizottság ebből a területből érthetetlen okokból 200 holdon felüli területet levágott és Romániához csatolt. A levágott földet sem árok, sem dűlőút nem választja el az itt maradt területtől. A határ sík földön megy keresztül. így tehát Trianon következtében a gyulai határ is megcsonkult. A dülő házainak száma 141. Kispél. Ugyanaz a határmegállapító antant-bizottság, mely a farkashalmi dűlőből kb. 200 holdat lehasított, ugyancsak érthetetlen okokból viszont a varsándi határból mintegy 60 holdnyi területet idecsatolt. A Kispél nevet ma az a terület viseli. Gyenge minőségű föld, mely kétharmad részben ma is a varsándiaké, akik határátlépési engedéllyel járnak ide át földjüket megművelni. A házak száma 5. Eperjes. A török világ előtt virágzó község állott itt, melyben a Patóczy főúri családnak kastélya is volt. A kastély állítólag a most a Drágán család birtokában levő úrilak helyén állott. E határrész ma nincs a gyulai határral területi összefüggésben. Amikor még Csorvás és Kígyós is idetartozott, akkor itt volt a gyulai határ középpontja. Nagy részét a kígyósiak bírják, különösen mióta grofWenckheim Frigyes az atyjától örökölt 500 holdas birtokát a kígyósiak közt elparcellázta. A puszta egyébként 1700 kat. hold nagyságú és a következő dűlőkre van osztva: Temető-, Pettner-, Közép-, Gerendás-, Medgyes- és Urasági dűlő. Ez utóbbit parcellázták fel. A Pettner-dűlő neve onnan származik, hogy tagosításkor csupa Pettner nevű gyulai, józsefvárosi ember kapott ott földet. Eperjes általában igen jó föld, de van benne erősen homokos és gyengébb is. Érdekes, hogy ott a legjobb, ahol a leglaposabb fekvésű, ilyen például a Közép-dűlő. Igaz, hogy még ezen a leglapályosabb részen sem volt sohasem vadvíz. A leggyengébb ott, ahol dombos. Viszont köztudomású, hogy a gyulai határ többi részén éppen fordítva áll a dolog. A házak száma 55. (Gyula város utcái és terei. Gyula, 1937. 48-57. p.)