Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)

I. Keresztnévadási szokások a XVIII. században - 3. Keresztnévadási szokások a keresztelési anyakönyvek alapján

Férfi Nő Egyes nevek Kettős nevek Hármas nevek Négyes nevek 4608 432 11 1 91,229% 8,552% 0,021% 0,08% 3910 835 6 1 82,200% 17,500% 0,210% 0,090% 5051 100,0% 4752 100,0% A kimutatásból jól látható, hogy a XVIII. század során született közel tízezer fiú és leánygyermek többsége egy nevet kapott a keresztségben (János, József, Mihály, Erzsébet, Katalin, Anna stb.). Az összes keresztelések alig több mint egy tizedében kettős nevet kaptak az újszülöttek (János András, János Antal, József András, József György, Mária Anna, Mária Erzsébet, Anna Mária stb.), míg alig egy százaléknyi esetben hármas, illetve négyes neveket adtak a gyermekeknek (János Péter Lipót, József Antal Jakab, Anna Mária Ágnes, Magdolna Mária Anna, József István Ignác Egyed, Johanna Mária Katalin Hiripsima). A kettős nevek a leánygyermekek esetében fordulnak elő a nagyobb számban, a többiek esetében lényeges eltérés nincs. Az egyes nevekhez képest viszonylag ritkának kell tekintenünk a kettős neveket, a hármas, négyes nevek pedig egészen ritka előfordulásúak. így elemzésünkben is elsősorban az egyes neveket vesszük alaposabban szemügyre, mint az évszázad névadásában domináns jelenséget. (Többes nevek a későbbiekben, a XIX-XX. században jutnak nagyobb szerephez nemcsak Gyulán, de a szomszédos német etnikumú Eleken is.)

32 A névadási szokásokat legjobban az ún. névgyakorisági sorrend összeállításával tudjuk jellemezni. Az 5. sz. táblázat tartalmazza a vizsgált időszakban előfordult valamennyi férfi és női egyes keresztnevet az előfordulás gyakoriságának alapján rendszerezve. Ugyanakkor a 6-7. sz. táblázatban tízévenként is elkészítettük a leggyakoribb férfi és női keresztnevek névgyakorisági sorrendjét. Az 5. sz. táblázat férfi és női keresztnevei között szemmel látható különbségek mutathatók ki. Addig, míg a 4608 fiúgyermek számára 91 nevet adtak szüleik, addig a 3910 leánygyermek csupán 47 keresztnevet kapott. Jól látható tehát, hogy a fiúgyermekek esetében majdnem kétszerese a felhasznált férfinevek száma, mint a leányok esetében a női neveké. Ebből következik az is, hogy az egyes női keresztnevek megterhelése jóval nagyobb, mint a férfineveké. A felhasznált férfi és női nevek száma Gyula esetében többszöröse az ország eddig vizsgált régióiban felhasználtaknál.

33 Jellemzően alakul a névanyag összetétele is mind a férfi, mind a női nevek esetében is. A névsor élén a két leggyakoribb férfi keresztnév, a János és a József áll, ezt követően még a 3-12. sorszámú nevek viszonylag gyakoriak, majd ezt követően már ritka nevek következnek a 48. sorszámig. Van azonban még 43 olyan egészen ritka (1-4-szeri előfordulású), peremnév-készletbe tartozó név is, amely szintén jellemző a gyulai névadási szokásokra. Hasonló jellemzi, csak arányokban van eltérés, a női neveket is. A