Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)

II. Keresztnévadási szokások a XIX. században - 4. Kettős férfinevek

konkrét utalás a személyre melléknevével nincs. (Apollónia, Cecília, Franciska, Johanna, Jozefa, Genovéva, Jusztina, Rozália, Terézia.) A nemzeti romantika korában népszerűvé lett Ildikó, Enikő (Vörösmarty alkotása), illetve szintén a XIX. században elterjedt Emőke, Angéla, Berta, Blanka, Edit, Ella, Emma, Gizella, Hedvig, Ida, Irma, Lujza, Matild, Olga, Vilma nevek Gyulán a peremkészletben kaptak helyet. Az Ildikó, Emőke, Angéla, Edit, Ella pedig egyes névként nem is fordul elő a gyulai keresztnevek között.

97 4. Kettős férfinevek A XIX. századi névadási gyakorlatban - hasonlóan a korábbi évszázadhoz - az egyes mellett a kettős és a többes névadás is előfordul. Számos oka közül az tűnik a legfontosabbnak, hogy a gyermeket több védőszent oltalmába kívánták helyezni a szülők és a keresztszülők. Azt, hogy melyikébe, nyilván többféle tényező döntötte el. Ha a gyermek a szülők, nagyszülők nevét, vagy a kalendáriumban a születés napján, vagy ahhoz közeleső ünnepelt nevét kapta a keresztségben, akkor emellett a keresztszülők, közel álló más családtagok vagy a műrokonság folytán a családfővel, vagy az édesanyával kapcsolatban álló másik férfi vagy nő nevét is kaphatta, az illető védőszentje oltalmába helyezve. (A vizsgált két évszázadban gyakorlat volt, hogy a keresztszülők nem a közvetlen családtagok köréből [testvér, unokatestvér stb.] kerültek ki. A szülők még a házasságkötés előtt a legjobb barátjukkal, barátnőjükkel úgynevezett komaságra léptek [különböző szertartások után], akik a keresztszülői tisztséget is vállalták. Ez a kapcsolat [műrokonság] becsületbeli kötelék volt, több területen erősebb volt a vérrokonságnál is.) A többszörös névadás mintáját a szülők az uralkodó, ill. az arisztokrata családok gyermekeinél szokásos - hasonló motivációjú - névadási gyakorlatból meríthették. Ha az ilyen famíliák leszármazási tábláit nézzük, a többszörös névadás igen gyakori, nem egy esetben fiúgyermekeknél is előfordult a férfi védőszentek között Szűz Mária, vagy más női védőszent neve is a keresztnevek között. A városban a vizsgált évszázadban is ott élt a^ncldieim, majd 1869-től az Almásy család, s a polgársággal való kapcsolatuk folytán valószínűsíthető, hogy példájuk Gyula mezőváros polgárai között is névdivatot teremtve, követésre talált. O&ènckheim Kereszt János György, Xavér Ferenc, József Antal, Seraf Ferenc Lipót. A magasabb körökben divatozó szokások elterjedése a népéletben igen lassú, így az egykori jobbágy- és zsellércsaládok körében elvétve, ha előfordult.) A magasabb körökben élő névdivat követése azonban nem mechanikusan történt, mert a gyulai kettős keresztnevek általában bibliai védőszentek, vagy mitológiai személyek nevéből állnak, míg az arisztokraták körében az újabb idők szentjei is megjelennek (Serafi Szent Ferenc, Páduai Szent Antal, Nepomuki Szent János, Borromei Szent Károly stb.). Az egyes nevek vizsgálatánál látszik,