Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)

II. Keresztnévadási szokások a XIX. században - 2. Az egyes férfinevek

században a 4. helyen szereplő András a gyakorisági sorrend 7. helyére esett vissza, a Mátyás a 9-ikre. Külön érdemes felfigyelni arra a jelenségre, hogy amíg 1728-1799 között 4608 fiúgyermeket kereszteltek egyes névre, addig, 1800-1895 között már 17640 az egyes névre keresztelések összes száma, de a több mint négyszeres növekedés ellenére a gyakorisági sorrendben meghatározott helyen álló nevek részesedési aránya az összes keresztelésekből szinte alig változott. (Jó példa erre a mindkét évszázadban a 6. legnépszerűbb név, a György. 1728-1799 között 303 újszülött kapta e nevet [6,57%], 1800-1895 között 1158 [6,56%]). Az előbbieknél is részletesebb adatsort kapunk a névgyakoriság alakulásáról, ha azt tízéves időszakokban vizsgáljuk (21. sz. táblázat). A 20. sz. táblázat 1-15. sorszámú keresztnevei közül az első két helyen az alábbi évtizedek kivételével a József és a János név szerepel az élen, ebben a sorrendben. 1820-1829 között János és József névre egyformán 253 kisgyermeket kereszteltek (15,87%), 1880-1889 között pedig a János név a 3. helyre szorult vissza, az István mögé. Néhány évtizedet kivéve az István a harmadik legnépszerűbb név a tízéves bontású feldolgozásban is. Az első 15 legnépszerűbb név 4-15 helyén viszonylag kis mértékű mozgás látható, amely arra utal, hogy a szülők évtizedenként változó arányokban ugyan, de ebből a körből választottak keresztnevet gyermeküknek. Úgy a vizsgált időszak egészére, mint a 10 éves periódusok adataira jellemző általában változatlan arányok arra utalnak, hogy a névadási gyakorlat meglehetősen konzervatív, a névválasztásban jelentős szerepet játszik az ún. névöröklés, ami anyáról leányra, apáról fiúra szálló keresztnévállományt feltételez. A tízévenként csoportosított névanyagot 1857-ig városrészenként is vizsgálhatjuk, mert a keresztelési bejegyzésekben a magyar- és a németvárosi keresztelések elkülöníthetők. A 23. sz. táblázatban a vizsgált leggyakoribb nevek közül a felsoroltak csak az egyes városrészekben fordulnak elő kizárólagosan. A németvárosi adatok között két évtized (1810-1819 és 1830-1839) kivételével a többi tízéves adatsorban mindig előfordul az Ádám név. (Két, különnemű ikergyermek esetében az Ádám, Éva névpár is előfordul.) Hasonlóképpen 1829-ig a Gáspár is népszerű név a gyulai németek körében. Az 1830-1849 közti két évtizedet kivéve minden évtizedben kereszteltek fiúgyermeket Sebestyén névre. (Szent Sebestyén szobra ma is ott áll a Szent József-templomban.) 1830-tól 1857-ig a Jakab minden évtizedben előfordul. A Magyarváros kizárólagosan csak itt adott keresztnevei közül az Imre minden évtizedben előfordul, az 1840-1849 közti évtized kivételével valamennyi tízéves időszakban megtaláljuk az első apostolfejedelem, Szent Péter nevét. Ritkábban, de előfordul a Nepomuki Szent János, Pál, István, Károly, Gergely, Gyula. Táblázatainkból azonban az is világossá válik, hogy a két városban specifikusan előforduló egyes keresztnevek mellett a névállomány többsége mindkét városban, mind a magyaroknál, mind a németeknél előfordul. Ha az egyes vá-