Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)

II. Keresztnévadási szokások a XIX. században - 2. Az egyes férfinevek

hetilap, amely más későbbi alapítású sajtóorgánumok mellett a század folyamán szolgálta a gyulai és a megyei olvasóközönséget.

92 1873-1894 között Göndöcs Benedek apát-plébános irányította a katolikus plébániát, közéleti tevékenysége nagyban hozzájárult a polgárváros megteremtéséhez.

93 A vasúti közlekedés megindulása, a helyi sajtó megjelenése stb. kitágította az emberek addig szűk, a város határai közé zárt világát, amely hatással volt az emberek szemléletére, életmódjára. A megváltozott világ befolyással volt a keresztnévadásra is, de alapvetően nem változtatta meg a kialakult tradíciókat. Ennek legfőbb oka az, hogy a katolikus népesség e században is, a keresztnévadással egyben védőszentet is választott a megkeresztelt gyermeknek. Bizonyos azonban, hogy a névadást, elsősorban a polgárosodó családoknál, valamelyest befolyásolták a névadási divatok, az újságok és a szépirodalom hatása is. A vizsgált évszázadban a római katolikus keresztelési anyakönyvek alapján 1895. október 1-jéig, az állami anyakönyvezés bevezetéséig közel húszezer fiú és leány keresztelés adatait dolgoztuk fel (19. sz. táblázat). A keresztnevek szerkezete hasonló a korábbi évszázadéhoz. A gyermekek zöme (90%) egy nevet kapott a keresztségben, kettős nevet 7,6%-a, hármas nevet a fiúk közül csupán 1,5%, míg a leánygyermekeknek 2,09%-a. A négyes nevek mindkét nemnél 1% alatt vannak és van három fiúcska, aki öt nevet nyert a keresztségben. 2. Az egyes férfinevek Az 1800 és 1895. október elseje között született 19 474 fiúgyermekből 17 640-et úgy kereszteltek a gyulai templomokban, hogy egy nevet kaptak. A szülők az egy évszázad alatt 142 fiúnevet használtak fel, adtak gyermekeiknek (20. sz. táblázat). A XIX. század legnépszerűbb férfineve Gyulán a József. E névre keresztelték a fiúk 14,38 százalékát. Alig valamivel kevesebb a János névre kereszteltek száma: az összes keresztelés 13,18 százaléka. A korábbi évszázad névgyakoriságát mutató táblázattal összehasonlítva azt látjuk, hogy a két legnépszerűbb név a János és a József sorrendje cserélődött fel a vizsgált időszakban, a János név a második helyre szorult a névgyakorisági sorrendben. A többi név gyakorisági adatai is hasonlóan alakultak a XVIII. századihoz. A 3-12. sorszámúak a viszonylag gyakoriak, a törzskeresztnevek közé tartoznak, ezt követően már a ritka nevek (az átmeneti réteg) következnek az 51. sorszámig, az egészen ritkának minősíthetők (peremkészletbe tartozók) már az 1-10-szeri előfordulásúak. Ez utóbbiak is jellemzőek a gyulai névadási szokásokra. A viszonylag gyakori nevek listája is nagyjából azonos az egy évszázaddal korábbival, csupán a nevek sorrendje változott. Az István név a XVIII. századi 5. sorszámról a 3.-ra került, a Ferenc népszerűsége is emelkedett, a 8. sorszámról az 5-ikre lépett előre. Egyedül a György név gyakorisági sorrendje nem változott a két évszázad alatt. (6.) Egyes nevek használata népszerűségük csökkenését mutatja. A korábbi év-