Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)

I. Keresztnévadási szokások a XVIII. században - 4. A gyulai keresztnévadás szakrális néprajzi gyökerei

vária-kápolna épen maradt faszobrai a magyarországi barokk szobrászat re­mekei.) A ferences káplánok gyulai működésével és a radnai búcsújárásokkal áll összefüggésben Kapisztrán Szent János tisztelete, akinek a XVIII. század elejé­ről származó barokk szobra a Szent József-templom Szűz Mária oltárán áll. Védőszentül választásra most nem gyűjthettünk ki anyakönyvi adatokat, de va­lószínűleg a nagyszámú János keresztnév viselői között kell feltételezni azokat, akik védőszentjükül kapták. 65 A Gyulára költözött német betelepülők korábbi lakhelyükről a keresztne­vekkel együtt számos olyan védőszent tiszteletét hozták magukkal, ami a ma­gyar szakrális hagyományokban ismeretlen, illetve a középkor folyamán már elhalványult, s újjáéledésük kimondottan a hazai németség megjelenéséhez köt­hető. A magyar- és a németvárosban egyaránt előforduló János keresztnév a leggyakoribb férfinév a XVIII. században. E név viselőinek több védőszentje is lehet. János evangélista ünnepén, december 27-én a gyulai németek is megitták a János áldását, mégpedig az anyavárosi templom felszereléséhez tartozó, a XVIII. század első évtizedeiből származó ezüst serlegből. 66 Ez a szokás a középkor azon hagyományában gyökerezik, hogy a szent ünnepén a hívek ittak a templomban tiszteletükre. Ebből az áldomáshoz elfogyasztott borból már a gótika idején szentelmény, az egyházi év liturgiájának is része lett, mígnem János evangélista ünnepéhez rögződött, ellensúlyozandó a germán, téli napfordulathoz kötődő tobzódó mulatságokat. 67 Ugyanezen a napon Eleken bort szenteltek. 68 János evangélista, vértanúságának módjára emlékeztető nevén olajba főtt Szent János patrónusa az egri tímárcéhnek, amelyhez 1770-ben a gyulai tímárok is csatla­koztak, minden bizonnyal átvévén patrónusának tiszteletét is. 69 Keresztelő Szent János június 24-i névünnepét a hazai németség, így a gyulai is a magyarokkal együtt megünnepelte, mégpedig a város és a földesúr kastélya körül gyújtott tüzek, a Szent Iván tüzének átugrálásával. A legügyesebb fiatalokat a báró meg is jutalmazta, tehát a földesúr is tevőlegesen részt vett e néphagyomány ébren tartásában. 70 Nepomuki Szent János gyulai tiszteletére a későbbiekben még utalni fogunk. A Miklós keresztnév ugyan a ritka nevekhez tartozik Gyulán, mégis is­mert volt a gyulai németség körében a Mikulás járás népszokása. Szent Miklós myrai püspök többek közt a kereskedők, a vízen járók, a diákok védőszentje. Gyulán azonban főleg a német mesterlegények püspöki és ördög jelmezbe öl­tözve riogatták a szent névünnepe előtt a gyermekeket. (Emiatt tiltotta a ható­ság a népszokás gyakorlását.) 71 Miklós püspök volt az egri tímárcéh társpatró­nusa is, így emiatt is élhetett a szokás a mesterlegények körében. 72 A Mária mellett éppen a Miklós név a példa azonban arra is, hogy egy-egy búcsús alka­lom vagy népszokás gyakorlása nem mindig jelenti egyben azt is, hogy a szokás­ban megjelenő szenttisztelet egyben a névadási gyakorlatot is jelentősen alakít­ja. A Miklós név választásában, a városban élő románság példája is befolyásol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom