Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)

I. Keresztnévadási szokások a XVIII. században - 3. Keresztnévadási szokások a keresztelési anyakönyvek alapján

duló, de a magyarvárosra jellemző számú nevek: Ágnes, Anna, Antónia, Eleonóra, Erzsébet, Éva, Franciska, Ilona, Jozefa, Judit, Julianna, Katalin, Klára, Krisztina, Mária, Rozália, Terézia, Zsófia, Zsuzsanna (19; 45,23 %). Csak a magyarvárosban fordul elő 3 név, Rebeka, Róza, Sára (7,14 %). Az 1775-1799 között bejegyzett férfi keresztnevek 31,50%-a csak a németvárosban fordul elő, 47,92% mindkét etnikumnál jellemző, 20,54 % csak a magyarvárosban szerepel. A női nevek esetében itt is eltérések mutatkoznak. 14,28%o-a csak németvárosban adott keresztnevek, 78,55%-a a két városban egyaránt előforduló női nevek aránya, míg csak a magyarvárosban adott keresztneveké mindössze 7,14%. Az adatokból jól látható, hogy az etnikai sajátosságok elsősorban a férfineveknél tűnnek elő, míg a női neveknél sokkal kevésbé. Ugyanakkor mindkét esetben viszonylag nagy a közös nevek aránya, ami elsősorban a vallási azonosságban, és a feltételezhető kölcsönös névátvételekben lelheti magyarázatát; a magyar és a német etnikum területileg elkülönült, egyházilag azonban nem. (A két népesség közti házassági kapcsolatok vizsgálata alapján lehetne e kérdésre árnyaltabb választ adni, ilyen kutatások Gyula esetében azonban eddig nem történtek.) A női nevek esetében a németségre is igaz, hogy a férfinevekhez képest, jóval kevesebb névvel élt a névadási gyakorlat, kevésbé látszanak jól meghatározható névadási divatok. A 9. sz. táblázatban külön kigyűjtöttük a németváros névgyakorisági sorrendjét. (Az 5-7. sz. táblázatok együttesen tartalmazzák 1775-től a magyar és a német etnikum adatait is, így az ott érintetteket már nem kívánjuk megismételni.) A leggyakoribb név 1790-ig a János, majd a vizsgált utolsó évtizedben már a második helyre szorult vissza. A József név gyakorisága folyamatosan emelkedik és az utolsó évtizedre már a legnépszerűbb lett. Az András viszont lassan visszaszorulóban van, nagyobb mértékű az Ádám térvesztése a névadásban. A ritkább nevek közé sorolható György az évszázad végére a harmadik legnépszerűbb név lett a németek körében. Emelkedő tendenciát mutat a Jakab névre keresztelt újszülöttek száma is. A női nevek közül az Erzsébet került az élre az utolsó két évtizedben, míg a Katalin, Margit népszerűsége kis mértékben csökkent. Nagymértékben emelkedett azonban az Annák száma, másfél évtized alatt a második leggyakoribb női keresztnévvé vált a németvárosban. Népszerű, sőt 1780-89 között a második leggyakoribb név a Borbála, míg a Rozália lassú térvesztése szintén észrevehető. Feltűnő, hogy a gyulai németek között kevés kisleány kapta a Mária nevet. A jelenség jellemző a XIX. században is, részletesen az ezt tárgyaló fejezetben érintjük. A névgyakorisági adatokból jól látható, hogy a legnépszerűbb nevek nem csupán a németvárosban jellemzők, előfordulásuk mindkét etnikum körében igen gyakori. A csak a németvárosban előforduló keresztnevek - mind a férfi, mind a női - a ritka, kevéssé terhelt nevek csoportjába tartoznak, évtizedenként 1-2 előfordulással. A XVIII. század folyamán a Gyulán keresztelt fiúgyermekek 91,22%-a, a leányok 82,20%-a egyes keresztnevet kapott. Ez a jelenség alapvetően megha-