Bielek Gábor - Jároli József: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII–XIX. században – Gyulai füzetek 13. (Gyula, 2004)

I. Keresztnévadási szokások a XVIII. században - 3. Keresztnévadási szokások a keresztelési anyakönyvek alapján

legtöbb leányka az Erzsébet és a Katalin nevet kapta (1-2.) A 3-10. sorszámú nevek itt is viszonylag gyakorinak mondhatók, a magyar nyelvterületen előforduló legjellemzőbb keresztnevek. (Ugyanez a férfiakéra is áll.) A ritka és az egészen ritka, alig néhány vagy csak egy előfordulással szereplő nevek száma a férfiaknál az említett 43, a nőknél ez csupán 16. Az előbbieknél is részletesebb adatsort kapunk a névgyakoriság alakulásáról, ha azt mind a férfi, mind a női nevek esetében tízéves időszakokban vizsgáljuk (6-7. sz. táblázat) úgy, hogy az 5. sz. táblázat 1-15. sorszámú, leggyakoribb és viszonylagosan gyakori névanyagát vettük alapul. A férfinevek közül az 1780-1790. évtized kivételével (amikor a József megelőzte) a János név a leggyakoribb. Az első évtizedben második leggyakoribb név, az István népszerűsége a következőkben csökken, 5., 7., 5., 6., majd az utolsó két évtizedben az 5. helyen stabilizálódik. Helyette a második helyre a Mihály (1740-1750), majd a többi évtizedben a József került, amelynek népszerűsége azután végig megmarad, a második leggyakoribb férfinév a század folyamán. (1780-1789 között meg is előzi a Jánost.) A György fokozatosan veszít kedveltségéből, míg a Mihály némi ingadozás után az utolsó két évtizedben a harmadik leggyakoribb keresztnév lesz. A Pál kezdettől fogva sem tartozik a leggyakoribb nevek közé, az évszázad végére viszont már a ritkábbnak mondhatók közé került. Az 1740es évtizedtől a század utolsó tíz évéig az András gyakorisága bizonyos ingadozás ellenére növekszik. A többi névnél kisebb kiugrások, visszaesések ellenére nincs számottevő változás. A női nevek közül az Erzsébet és a Katalin felváltva az első két leggyakoribb női keresztnév. Az utolsó évtizedben azonban az Anna lép a Katalin helyébe, a korábbi 3-4. helyről. Mindvégig kedvelt keresztnév a Mária. Lassan veszít népszerűségéből az Ilona, az első három évtized gyakorinak mondható neve a Judit, a következő évtizedekben a ritkább nevek közé került. Az első évtizedben még ritka névként szereplő Margit fokozatosan került előbbre a gyakorisági listán, míg végül 8-9. helyen állapodott meg. A Borbála és a Rozália is egyre népszerűbb lett a néwálasztó szülők között. Az egyes férfi és női nevek névgyakorisági sorrendjéből láthatjuk, hogy a XVIII. század folyamán, illetve a vizsgált egyes évtizedekben milyen neveket részesítettek előnyben, illetve szorított háttérbe a névadási gyakorlat. Nem kevésbé sajátos azonban az sem, hogy az egyes keresztnevek mikortól fordulnak elő először a keresztelési anyakönyvekben (8. sz. táblázat). Mind a férfi, mind a női nevek esetében az első évtized az, amelyben minden később is gyakran előforduló keresztnév megjelenik, míg a későbbiekben a ritkább, illetve a kifejezetten ritka, egy-két előfordulású keresztnevek tűnnek fel. Magyarán szólva, ezekből e században nem lett névadási divat, nem váltak népszerűvé. Itt is jelen van a férfi és a női keresztnevek azon eltérő sajátossága, hogy amíg a felhasznált férfinevek köre évtizedről évtizedre szélesedik, addig a női nevek gyarapodása a harmadik évtizedtől csak jelentéktelen mértékben következik be. Az új nevek