Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Mogyoróssy János. Egy kisvárosi nemes könyvei és műveltsége

Mogyoróssy János Egy kisvárosi nemes könyvei és műveltsége Mogyoróssy János, a gyulai uradalom tisztviselője, 1836-ban Gyulán megvetette egy iskolai nyilvános könyvtár alapjait. Saját költségén könyvtári helyiséget alakíttatott ki gyermekévei első iskolájában, egyben az iskolaépület északi folyosójából leválasztott könyvtárat - amint azt önéletrajzában megjegyzi - „közel 300 kötet könyvekkel" látta el.

1 A majdnem 300 kötet könyv, amelyről jóformán csak annyit tudunk, hogy a tanítók sűrű cserélődése és 1848/49 háborús körülményei miatt jórészt elkallódott,

2 a korabeli Békés megyei viszonyok között igen értékes adomány volt. Az összehasonlításul felhozható néhány adat is jól mutatja ezt. Egy tudományosan képzett értelmiségi, a németül és franciául egyaránt olvasó csabai evangélikus lelkész, Haán János reformkori könyvtára mintegy 300 kötetből állott.

3 A megyében a 30-as, majd főként a 40-es években szépen szaporodó olvasóegyletek, kaszinók általában legfeljebb néhány száz kötetes könyvtárakat gyűjthettek. A csabai kaszinó fennmaradt jegyzéke az 1842-47-ig beszerzett könyvekről 76 művet sorol fel.

4 Gazdagabb volt ennél az 1840-ben alakult „békési olvasó társaság" könyvtára: 1847-ben már 158 önálló műből állt, s emellett számos folyóiratot is járatott.

5 Az 1849-ben feloszlatott olvasótársaság könyvtárát, amelyet addig a helyi református iskolában őriztek, az 1858-ban megalapított békési kaszinó vette át. A könyvtár összesen 206 könyvet tartalmazott 461 kötetben.

6 Két kiemelkedő, országos összehasonlításban is nagynak számító magánkönyvtárról tudunk még a megyében. Mogyoróssy nagybátyja, Holdmézesi Kornéli Ambrus vármegyei főpénztárnok (több megyében táblabíró) Mogyoróssy feljegyzése szerint „több ezerekre ment ritka becsű és jeles könyvtárral" bírt.

7 A szépirodalmi, hírlapírói munkásságáról ismert jeles reformkori gondolkodó, \ajda Péter, aki 1843-tól 1846-ig a szarvasi evangélikus gimnáziumban tanított, a gimnázium könyvtárát saját másfélezer kötetes gyűjteményével egészítette ki, jelentős hányadát véglegesen is a gimnáziumra hagyva.

8 \ajda e gesztusa, vagy a fiatal, még csak 31 éves Mogyoróssy könyvtáralapító tette a reformkorban nem számított kivételesnek.

9 Az 1830-as évek Magyarországán a társadalom politikai és szellemi elitjének java része felismerte a radikális, struktúraváltást hozó reformok parancsoló szükségességét. Az előrelépés egyik világosan látott feltétele a kor kívánalmainak megfelelő polgári műveltség elterjesztése volt, amely például a közoktatás reformját, könyvtárak, olvasóegyletek stb. szervezését, egyáltalán a modern kulturális intézményrend329