Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

85 A krónikát, amelyen 1838-as évszám áll, Zsilinszky Mihály közölte: Gacsári István füzesgyarmati krónikája. BRMTÉ 1878/79.75-155; 1879/80.108-173; 1880/81.131-179. Újabb kiadása: Gacsári István: Füzesgyarmati krónika. Részletek. Vál. Miklya J.-Tokaji Gy. (Bibliotheca Békésiensis 10.) Békéscsaba, 1974. 86 A helvécziai vallástételt tartó gyomai ekklézsia históriája. BRMTÉ 1888/89. 95-115. Dávidházy krónikája 1834-37 között íródott, de kiegészítő jegyzésekkel 1861-ig folytatódik. Téssedik Szarvasi nevezetességek c. krónikája, amelynek írását 1805-ben fejezte be, szintén említhető itt, de Szarvason még Kristóffy György tanító is írt krónikás feljegyzéseket. 87 Pl. Haan János feljegyzései a csabai ev. egyház történetéről. (Békéscsabai Evangélikus Levéltár 1-c-l .Vegyes: Feljegyzések a gyülekezet történetéből, főhatósági rendeletek, jegyzőkönyvek 1715-1850. 1-24.) A békési református egyházközségnél: A békési egyház krónikája, presbiteri jegyzőkönyve és vegyes anyakönyve. Békés, 1732-1821. 88 Életéről: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1899. VI. köt. 269-271. és Haan Lajos: Jena hungarica. Gyula, 1858. 118-119. 89 Kiss Bálint: A Helv. hitvallású Békés-Bánáti Egyház Vidék földje-lakosai-Vallás-tudomány és polgári történetének emléke. Szentesen, 1836.1-IV köt. (ATiszántúli Ref. Egyházkerület Nagykönyvtára) A kéziratból egy bő válogatás kiadására nemrég került sor: Kis Bálint: A békésbánáti református egyházmegye története (1836). Közreadják: Gilicze László és Kormos László (Dél-alföldi évszázadok 5.) Békéscsaba-Szeged, 1992. 90 Közülük Mogyoróssyról tudjuk a legtöbbet, aki tipikus alakja volt a reformkori nemesi tisztviselő értelmiségnek. Műveltségéről nemcsak nyomtatásban megjelent írásai, hanem kéziratai, önéletrajza és könyvtára jegyzéke is tájékoztatnak. Aradon, Temesváron és Egerben végezte a gimnáziumi osztályokat, bölcsészetet az egri líceumban és a nagyváradi királyi akadémián tanult. Vö. Mogyoróssy János életrajza. Kiadta Dankó Imre. Gyula, 1961., Dusnoki József: A gyulai könyvtártörténete 1957-ig. (In: 150 éves a Mogyoróssy Könyvtár, Békéscsaba, 1987. 33-43.) és Egy kisvárosi nemes (Mogyoróssy János) könyvei és műveltsége - Magyar Könyvszemle. 1992. 3. 227-238. 91 A reformkori megyében tudunk néhány több száz kötetes magánkönyvtárról (Mogyoróssy, Haan János), Kornéli és Vajda Péter ezernél is több kötete már kivételes volt a helyi értelmiség körében. Az 1830-as évektől szaporodó kaszinók, olvasótársaságok szintén pár száz könyvnek voltak birtokában, de pl. a csabai és a békési 7-10 folyóiratot, újságot járatott, Mogyoróssy könyveinek jegyzékében pedig tizenkétféle található a reformkor időszakából. Nyomda viszont nem volt a megyében 1847-ig. E témákról: Hajnal István: A békési kaszinó története. Békés-Gyula, 1877., Elek László: Adatok Békés megye háromnegyed évszázadának kultúrtörténetéhez - BÉ 1980/1. 42-59., Dusnoki József: i. m. Országos összefüggésben: Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp. 1978. 92 A szerzőre csak „E" betűjel utal (talán Fényes Elek), írása címe: Statistica - Hetilap. 1846. máj. 15. és 19. 93 Magyar Országnak, s a hozzácsatolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. IV köt. Pest, 1839. 3-33. Kevésbé ismert cikke: Békés vármegye, gazdasági tekintetben - Ismertető. 1838. júl. 8. 34-38. Az időszak statisztikai irodalmából a megye története szempontjából is fontosak még a következő munkák: Ludovicus Nagy (Nagy Lajos): Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti Regni Hungáriáé. Buda, 1828. I. köt. 69-73. A regisztráció szintje mélyült, a népességszámra vonatkozó adatok pontosabbak, megadja a puszták és tanyák (108-at sorol fel név szerint) lakosainak számát, az egyes települések lakosságának vallási összetételéről is közöl számadatokat. A szöveges részt azonban még a Notitia alapján készült Compendiumból veszi át. Az adatokat az előbbi szerzőtől kölcsönzi, egyébként főleg a korábbi német nyelvű munkákból merít J. C. Thiele statisztikája: Das Königreich Ungarn. rV köt. Kassa, 1833. 63-69. Már új adatokat is hoz Nagy Lajoshoz képest Bizáki Puky Károly: A magyar haza. 183