Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
A gyulai vár 1566. évi ostromának időrendje
15 Außzug etlicher Zeitungen von der Türeken Kriegshandlung vor Zigeth und andern orten im Künigreich Hungern auch auf dem Adriatischen Meer. Nürnberg, 1566. Nyomtatta Valentin Geyßler. (Hubay: 246.) Miksa szerint is tovább tarthatta volna magát a vár, mert jól el volt látva. Vö.: Gustav Túrba: Vénetianische Depeschen vom Kaiserhofe. Wen, 1895. III. köt. 352. 16 Árulásról ír pl. a Newe zeitung von eroberung und verlust der beder Véstungen Guila und Ziget in Ungern. Nürnberg, 1566. Nyomtatta V Geyßler. (Hubay: 254.) Vö. még: G.Túrba: i. m. 360. Miksa is azt írta, hogy Gyulát az ottani várkapitány kishitűsége miatt csüggedten veszni hagyta. GyO 431. 17 GyTI. köt. 218. Hasonlóképpen nem tudta megfelelően beiktatni az ostrom leírásának időrendjébe azt az augusztus 5-én megjelent újságot sem, amelynek tartalmát a huszárvár bevételének vázolása után ismerteti. (I. m. 217-218.) 18 Kurtzer bericht was massen die Festung Jula in des Erbfeinds Gewalt kommen etc. H. n. 1566. (Hubay: 253.), Forgách Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról Ferdinánd, János, Miksa királysága és II. János erdélyi fejedelemsége alatt. (Ford. Borzsák István) Bp. 1980. 260., Szamosközy I.: i. m. 36. 19 Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből. (Ford. Juhász László) Vál., bev. Székely György. Bp. 1962. 288. 20 Csányi Ákos július 24-én özv. Nádasdy Tamásnénak írott levelében egy gyulai ember híradása alapján ad rendkívül érdekes beszámolót az ostrom kezdetéről (júl. 2-12-ig). Ebből még a következőket tudjuk meg: a törökök a város árkából elvezették a vizet, a Fehér-Körös főágán („derék Keres") hajóhidat építettek. Miután a várost elfoglalták, a várat három oldalról sáncokkal vették körül. A hírvivő nyolc faltörő ágyút és huszonnégy tarackot látott a török seregnél. A vár legnagyobbik tornyából, ahol a harang van, erősen lőttek egy öreg tarackból, de a török eltalálta, s így a toronyból többet nem lőhettek. (GyO 421-422.) Forgách Ferenc azt írja, hogy a várban három nagyobb rézágyút mindjárt az első lövés szétvitt. (I. m. 261.) Az bizonyos, hogy az ágyúk egy része régi, elavult volt. 21 Csányi Ákos levele. GyO 422. 22 Lásd a 18. jegyzetet. (Hubay: 253.) Először Fraknói Vilmos ismertette a tartalmát: i. m. 30-32. Közölte Veress Endre: GyO 426-431. 23 Ez olvasható Fraknói idézett írásában és utána Karácsonyinál is: Békésvm. tört. I. köt. 170. 24 Csányi János idézett leveléből ez világosan kiderül. 25 L. Contarini július 18-i jelentése. GyO 421. Kerecsényi július 14-én kelt jelentésében számolt be a királynak arról, hogy Pertev pasa a temesvári pasával, a tatárokkal és az oláhokkal megszállta Gyula környékét, és a várat nagy erővel ostromolni kezdte. (GyTI. köt. 212.) 26 Newe zeyttungen von dem 5. tag Augusti diß 1566. Jars auß Wien. Was sich vor der Véstung Statt und Schloß Jula der Rom. Kay. May. zugehörig und 40. Meyl unter Ofen in Ungern gelegen verloffen und zu getragen hat etc. Nürnberg. Nyomtatta Hans Kohler. (Hubay: 258.) Ez az újság tudósít arról, hogy a Gyulát hat hete ostromló török sereg létszáma 30 ezer fő, tehát Miksa táborában ennyiről tudtak. Ugyanezt a tudósítást közlik még: Newe Zeitungen von dem V tag Augusti diß 66. Jahrs aus Wien von der Feste und Stadt Schlos Jula in Ungern 40. Meil unter Ofen ergangen etc. H. n. 1566. (Hubay: 258.a), Newe Zeytung von dem 5. Augusti diß 66. Jars auß Wienn von der vesten Stat und Schloß Jula in Ungern 40. meyl under Ofen etc. Dillingen. (Hubay: 257.), Newe Zeytung von dem 5. Augusti diß 66. Jars auß Wien von der vesten Statt und Schloß Jula inn Ungern 40. meyl under Ofen etc. Augsburg. Nyomtatta Hans Zimmerman. (Hubay: 256.) 27 Erről Contarini velencei követ is írt, tehát a király táborából származott a tévhír. G. Túrba: i. m. 331. 28 Petrus Bizarus: Pannonicum bellum... Basel, 1573. 110-111. Itt említi Bizarus is ezt a 135
