Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Implom József helytörténeti munkássága
vüli népművelési bizottságának IV évkönyve. Gyula, 1943. 80-94. p. 21 BMKGYMKIr. 13/1929. 22 Uo. 130/1930. Implom egyébként a szegedi Alföldkutató Bizottságnak is tagja volt. 23 Uo. 15-1939. 24 Uo. 8/1940. Megemlítjük itt, hogy Szatmári Imre újra ásatta az Implom által feltárt Gyula környéki templomokat, így ellenőrizhette Implom eredményeit. Véleménye szerint Implom a kor színvonalán álló feltáró munkát végzett. (Vö.: Szatmári I.-Gerelyes I.: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez. Szerk. Jankovich B. Dénes. Gyulai Füzetek 8. Gyula, 1996. 9-68.) 25 MJVK GYMKIr. 24/1934. 26 BMK GYMKIr. 97-1/1938. 27 Levelezésük e tárgyban: uo. 97/1938., 8/1940., 121/1941. 28 Uo. 97-6/1938. 29 Uo. 97-2/1938. 30 A múzeum és könyvtár története után még a következők jelentek meg a sorozatban: Banner János: Régészeti kutatások Békés megyében. Gyula, 1940., Scherer Ferenc: Békés vármegye társadalma. 1695-1848. Gyula, 1941., Banner János: A kőkori élet Békés vármegyében. Gyula, 1941., Scherer Ferenc: Erkel Ferenc. Gyula, 1944. 31 A gyulai Nőegylet története (1870-1931). Gyula, 1931., A Gyulai Hitel- és Bőranyagbeszerző Szövetkezet ötven éve (1889-1939). Gyula, 1940. 32 A régi gyulai színészet - BmH 1931. jan. 4. 1-2. p., Régi gyulai színészek-B 1935. jan. 6. 2. p., jan. 13. 2. p. 33 Például a vár építésének időpontját vagy a ferencesek gyuláról való távozását illetően. 34 Régi Gyula - BmH 1928. szept. 30. 2. p., Gyula város hatvan év előtt - B 1930. dec. 24. 2-3. p.,Törökvilág Gyulán - B. 1934. dec. 8. 1. p. 35 Gyula megyei város vetítettképes ismertetése. Bp. 1934. (Szeregyházy József néven) Vö.: BMLV B. 173. 199/1932., Gyula -Városok Lapja. 1936. 763-765. p. Gépiratban is maradt néhány városismertetése. 36 BMK GYMKIr. 5/1947. Erről a kiürítésről valamivel többet tudhatunk meg a Polgári Fiúiskola 1944/45. évi évkönyvéből. 1944-ben az iskolát aVöröskereszt hadikórháznak foglalta le. Az iskola minden bútorát és szertárát a múzeumban helyezték el, amelyet akkor nem foglaltak le kórház céljára. Amikor az oroszok október 6-án bevonultak Gyulára szintén kórház céljára használták az épületet. A múzeumban elraktározott minden holmit parancsra fel kellett hordani a padlásra, ahol a kórházi robotosok tették a nagy kárt a felhordott anyagban. Igen valószínű, hogy ezek a „kórházi robotosok" orosz katonák voltak. Az iskola csak a kórház eltávozása után, 1945. május l-jén költözhetett vissza. 37 Erről lásd Dusnoki József: A gyulai könyvtár története 1957-ig. In: 150 éves a Mogyoróssy könyvtár. Gyula, 1986. 38. A múzeum és a könyvtár 1950. július 7-én vált külön, az előbbi élére a néprajzos Lükő Gábor került, a könyvtár vezetője Fábián Gábor lett. Az iskolák államosításával 1948-ban megszűnt Polgári Fiúiskola utódja az V Számú Állami Általános Iskola volt, amelynek igazgatói posztját 1948-1950-ig Implom töltötte be. Az 1950-5l-es tanévben (miután a németvárosi iskolával egyesítették, már III. sz. általános iskola volt) azonban új igazgató lépett helyére, Implomnak tehát minden intézményvezetői állásáról le kellett mondania. A továbbiakban tanárként és járási tanulmányi felügyelőként, majd 1957-től megyei vezető szakfelügyelőként működött. 1958-ban „kiváló tanár" címet kapott. Szülővárosa később „Gyula városáért" éremmel, a megye pedig Márki Sándor-emlékplakettel jutalmazta és ismerte el munkásságát. 1963ban vonult nyugdíjba, s ezután ideje nagy részét a tudományos kutatásnak szentelhette. 38 Toronyi Tamás - A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubileumi Evkönyve. Szerk.: Dankó Imre. Gyula, 1960. 61-66. 39 Gyula város története szemelvényekben. I. köt. 1313-1695. Gyula, 1961., Gyula város 359
