Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése

ton azt jegyezte meg Csaba leírásában, hogy „régen regulázzák már itten a Köröst, de tsak papiroson", ám Huszár Mátyás azokban az években végzett felmérő és térképező munkáját éppen nem lehet lebecsülni. 1823-ban írott vízrajzi értekezése a Körösökről és vízrajzi térképei a helytörténet számára is értékes források. Kézirata kiadása: 'Vízrajzi értekezés, Huszár Mátyás leírása a Körös-vidékről. Szerk. Kosa Ferenc, bev. Dóka Klára. Gyula, 1985. 74 Az 1787-ben, Nagykárolyban született Ágoston a győri akadémián tanulta a bölcseletet, a pesti egyetemen a teológiát. Egy évig tanított és csillagász segéd volt a gyulafehérvári.csillagvizsgáló intézetben, de szembaja miatt ezekkel felhagyott. Zilahon, majd egy év múlva Gyulán vállalt káplánságot. Gyulai működése (1812-16) után 1816-32-ig volt Szentandráson lelkész, majd gyen- gélkedése miatt nyugalomba vonult, s Pesten lakott. 1863. jún. 28-án hunyt el Veszprémben. (Vö. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. k. Bp. 1891. 85-86.) 75 Kosa László említi, főleg a korabeli református és katolikus szerzőkről sok információt közlő utószavában Ecsedy és Komáromy műveinek új kiadásához: Ecsedy Gábor és Komáromy Miklós: Gyula város története és korabeli állapotának leírása, 1832,1834. (Bibliotheca Békésiensis 24.)Békéscsaba, 1982. 97. 76 Karácsonyi: Békésvm. tört.I. köt. 405. 77 A Nagy-Váradi deák szertartású Püspöki Megyének rövid esmértetése - Tudományos Gyűjtemény. 1823. VTH. köt. 87-91. 78 Öcsöd és Csaba leírásához fűzte az idézett megjegyzéseket. 79 Magyar Országnak és a határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statistikai és geographiai leírása. Pest, 1819. 463-468. Már a lakosság vallás szerinti megoszlásáról is közöl számadatokat, utalva a Tudományos Gyűjteményben közölt kissé eltérő adatokra. Kiemeli az ország nyugati megyéihez képest még mindig alacsony népsűrűséget, a települések és a nemesség kis számát. (Mindössze 1500 fő nemes a megye 120 000 fős lakosságából.) Magda munkásságáról: Elek László: A magyar statisztikai földrajz klasszikusa: Magda Pál. (In: Művelődés, irodalom Békés megyében I. köt. Békéscsaba, 1985. 91-102.) 80 Gyulának Polgári és Egyházi állapotja, a Régibb s újabb időkben 1832. X. köt. 13-37. és XI. köt. 3^40. Ecsedy Gyula történetéhez sok információt nyújtó kéziratos feljegyzéseiről: Kosa László: Adatok Gyula város művelődéstörténetéhez és történeti néprajzához (1801-1850). (In: A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből. Szerk. Szabó Ferenc. Békéscsaba, 1988. 175194.) Ezenkívül ugyanazon szerzőtől: Gyula város első történetírója: Ecsedy Gábor (In: Körösök vidéke. 1990.145-150.) 81 Német-Gyula várossá százados ünnepi alkalmára. Nagyvárad, 1834. (Komáromy és Ecsedy műveinek új kiadásáról lásd a 75. jegyzetet.) 82 Kornéli volt az egyike azoknak, akik felkeltették a fiatal Mogyoróssyban a történelem iránti érdeklődést. (Horvát István művei romantikus történetírásának hatásával nála és Ecsedynél is találkozunk.) Mogyoróssy már az 1820-as évek második felétől kezdve gyűjtögette a történeti adatokat, s végül eléggé megkésve, 1858-ban adta ki szülővárosa történetét (Gyula hajdan és most. Gyula), amely sokkal részletesebb és jóval több forrást tárt fel, mint a két korábbi munka. 83 Balassa Pál: Orosháza múltja és jelenének rövid vázlata a község százados ünnepe alkalmából. Arad, 1844.; Haan Lajos: Békés-Csaba hajdani és mostani állapotjáról, az ottani ev. ótemplom százados ünnepe alkalmára. Nagyvárad, 1845. Mindkét szerző evangélikus, Balassa lelkész, Haan akkor még a csabai polgári iskolában tanított és édesapja mellett káplánkodott. 84 A Hetilapban megjelent, alább idézendő íráson kívül pl. Szathmáry Károly ügyvéd cikke Békés mezővárosról Békési levelek címmel. A cikk ígért folytatása azonban már elmaradt. (Regélő Pesti Divatlap. 1844. 40. sz. 633-636.) A Magyarföld és népei eredeti képekben (Pest, 1846.) c. kötet szerkesztője, Vahot Imre jelezte, hogy a Békés megye ismertetése című érdekes cikk későn érkezett be, ezért nem közölhették. Csak a Békés megyei népviseletet bemutató színes kép szerepel a kötetben. Mivel ezt Szakái János készítette, feltehető, hogy a cikket Szakái Lajos írta. 182