Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Bél Mátyás és Békés vármegye felfedezése
fordítása: Rigler Zsigmond Békés megyei orvos beszámolója a himlőoltás eredményeiről. BÉ 1990/4.447-555.) 63 Beyträge zur Geographie und Physiographie des Békescher Comitats. Békés - Zeitschrift von und für Ungern. 1803. IV köt. 236-244. (Magyar fordítása: Skolka András: Adalékok Békés vármegye geográfiájához. 1. Békés. In: A hétköznapok historikuma. 185-197.) 64 Beyträge zur Geographie und Physiographie des Békescher Comitats. Füzes Gyarmath. Uo. 1804. VI. köt. 139-154. . (Magyar fordítása: Skolka András: Adalékok Békés vármegye geográfiájához és természetrajzához. 2. Füzes Gyarmath. In: A hétköznapok historikuma. 198-211.) Kérdéses, hogy Claes Brorsson Rálamb svéd követ érintette-e utazása során 1658-ban a Sárrét Bihar megyei részét. A Debrecen-Várad közötti útszakaszról ugyanis külön nem jegyzett fel semmit. A megelőző, Tokaj-Debrecen közötti útszakasz kapcsán számol be a Szabolcs és a Bihar megyei táj néhány jellegzetességéről, valamint az ott látott hajdútelepülésekről. (Rálamb Kolos svéd királyi követ utazása Magyarországon át 1658-ban. Ford. Scheitz Emil -A Földgömb. 1930. 295-312.299.) 65 Unmassgeblicher Vorschlag, durch Monographien der vaterländischen Literatur aufzuhelfen. Besonders den Schulmännern der höheren Klassen, ertheilt von Andreas Skolka Patriotisches \X6chenblatt . 1804. 1. köt.9. sz. 259-267. 66 „Programmá..." Debrecen, 1806. A mezőberényi gimnázium diákjai és a tudománypártoló közönség előtt tartott előadás része volt. (Vö.: Jeszenszky Károly: Vázlatok Mező-Berény múltjából. BRMTÉ 1877/78. 1-23.) 67 Mező Berény - Hazai Tudósítások. 1806. 34-36. sz. 283-84., 293-94., 303-304. Újra kiadták az írások a régi Mezőberényről c. kötetben. (Vál. Szabó Ferenc. Bibliotheca Békésiensis 8. Békéscsaba, 1973. 16-20.) 68 Iskolai értesítőjében Köröstarcsa, Körösladány és Szeghalom, tehát a báró ^Xénckheim család további birtokainak leírását jelezte. (Korábban még Szarvas és a környék madárvilágának ismertetését is tervezte.) Skolka szerint egyébként Berény leírására az ottani németek lelkipásztora, a gimnáziumban is tanító, német származású Oertel Zakariás biztatta. A nagy tudású Oertel segítségére volt, mert összegyűjtötte Berény régebbi történetének adatait, megírta a község krónikáját és földrajzi leírását. Dolgozatát a ^Cenckheim család levéltárában helyezte el, de krónikás feljegyzései írását tovább is folytatta. 69 Ideen zu einer Statistischen Orts-Beschreibung in Ungarn - Hesperus. 1813. 26. sz. 201-204. 70 Historisch-topographische Beschreibung von Mező-Berény im Békescher Comitat Hesperus. 1814. 17. sz. 129-38. sz. 238. (13 folytatásban) Magyarra fordította Soós István. (Lásd az 59. jegyzetet.) 71 Sámuel Skolka: Topographie von Orosháza im Békescher Komitat -Hesperus. 1815. 5. sz. 38-8. sz. 63. (4 folytatásban) Skolka András neve a cikk fordítójaként van feltüntetve a folyóiratban, de kétségtelenül alakítgatta, megjegyzéseivel bővítgette is névrokona dolgozatát. Soós István ezt a közreműködést oly nagymérvűnek véli, hogy a leírás magyar fordítását közölve Skolka Andrást jelölte meg szerzőként: Orosháza topográfiai leírása 1815. (In: A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből. Tanulmányok és forrásközlemények. Szerk. Szabó Ferenc. Békéscsaba, 1985. 145-175.) 72 Szarvas Városáról, százados Ünnepe alkalmatosságával Nov. 3-kán 1822. -Tudományos Gyűjtemény. 1822. XI. köt. 3-36. Könyv alakban is megjelent. (Pest, 1822.) Ágoston János írt kritikát róla aTudományos Gyűjteményben. (1822. XII. köt. 95-101.) 73 Szent Andrásnak leírása -Tudományos Gyűjtemény. 1823. X. köt. 36-44., Endrődnek leírása-Uo. 1824. XI. köt. 49-56., Csabának leírása-Uo. 1826.V köt. 57-67., Ötsödnek leírása - Uo. 1827. II. köt. 15-23. Csaba leírását újra kiadták a Szlovákok Békéscsabán című kétnyelvű kötetben. Szerk. Krupa András. (Bibliotheca Békésiensis 20.) Békéscsaba, 1980. 10-30. BárÁgos181
