Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)
Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei
kipcsak típusú) nyelvet beszélt, de mivel a besenyő törzsszövetség két nép egyesüléséből jött létre - amint Györffy is utal rá -, egy részük bolgár-török (csuvasos típusú) nyelvű lehetett. 120 Szembetűnő, hogy a Berettyó és a Körösök vidékének korai birtokosai között sok a török nevű, azonban kérdéses, hogy e birtokosok a magyarság török eredetű elemeihez tartoztak, vagy egy részük besenyő eredetű volt. A „becse" szó, illetve ennek változata („vecse") két úri nemzetség, a Fehér- és a Fekete-Körös között birtokos Becse-Gergely 121 és a Sártvány-\ecse vagy Sártiván\fecse (török sary-tivan ,fehér sólyom') tűnik fel. A Sártvány-Xfecse és az egyező személynevek, illetve sorozatos birtokszomszédság alapján Györffy szerint vele azonosítható Zuard (Zovárd) nemzetség különös figyelmet érdemel, mert a Sárréten voltak birtokaik, valamint a Berettyó és a Sebes-körös mellett. Györffy e két nemzetség nevében csuvasos, bolgár-török sajátságokat mutat ki. A Zuard nemzetség három fő ága a Bodon vagy \bdon (török budun ,nép'), a Vécs (Bech), amelyből a Bessenyei család eredt, valamint a Fugyi ág. Itt a személynevek is árulkodóak, mint a Vécs (Bech), a Bodon ( \bdon ) és az Ináncs (köztörök eredetű méltóságnév és személynév) előfordulása. E nemzetség kezében találjuk Bajt is a Fekete-Körösnél. A Sártvány-\ecse nemzetség monostora a Heves megyei Poroszlón állt, vagyis ismerten besenyők lakta vidéken, a Zuard nemé a Sárréten (Szerepmonostora). 122 A Sárréten szerzett birtokot (éppen Nadányt, valamint Füzesgyarmatot) a Barsa (török ,tigris') nemzetség egyik ága is. A Barsák (vagy Borsák) uradalmai Biharban a Fekete-, a Sebes-Körös és a Berettyó mentén húzódtak, valószínűleg ők építettek monostort Bátorban (Bátormonostora), egyik águk Kolozs és Doboka megyében is birtokolt. 123 Szóba jöhet még esetleg a besenyő eredet a Kraszna megyében és az Alföldön is birtokos Kata (besenyő kataj ,vár') és Agmánd (ha ősének neve valóban Okman volt) nemzetség. 124 Az Ákos nemzetség (a Berettyó, az Ér és a Kraszna folyók vidékén) török eredetű nevének korai előfordulása (1128 táján) „a besenyő felé mutat" Ligeti Lajos szerint. 125 Mindenesetre 1327-ben a Berettyónál lévő Besenyőtelek falu az Ákos nembelieké volt. 126 A felsoroltak közül a Sártvány-Vecse és Zovard nemzetség besenyő eredetét véljük a leginkább bizonyítottnak. Györffy éppen e nemzetségek nevén illusztrál jellemző bolgár-török hangváltozásokat, a szókezdő és szóközépi b>ß(v) változást. Ennek megfelelően a , víéech~W;ch, "vvéche ésVbdon személynév Bech, Beche és Bodon alakban is ismert. A Zovard vagy Zuard nemzetségnév pedig a szóközépi hangváltozásra példa (sabir > suvar), bár a szabir népnévből való eredeztetés vitatható. A szókezdő hangváltozást a Bota (török ,tevecsikó'), Bata > Vata névvel is szemlélteti, de mintha megfeledkezne arról, hogy éppen ő állítja: a besenyők egy része is a bolgár-török nyelvet beszélte, és ily módon a besenyők esetében is jellemző lehet ez a hangváltozás, nem csupán és általánosságban tőrök eredetű magyar nevekben. 127 A Csolt (helynevekben Csolta alakban is) név eredete bizonytalan, eset38
