Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (XIV—XVIII. század)

részben laktak. 1567-től 1579-ig a nem mohamedán családfők száma 19%-kal csökkent, helyükre hasonló arányban mohamedánok kerültek. (Káldy-Nagy: i. m. 14.) 58 Az eddigi kutatás Karácsonyi topográfiai elképzeléseit alapul véve a középkori plébániatemplommal azonosította, a Szent Elek-kápolna helyét pedig a Fehér-Körös bal partján kereste. Vö. Gerelyes L: Török építkezések Gyulán (1566-1695). 102-104. Gerelyes Ibolya feltárta Szulejmán szultán dzsámijának alapjait a huszárvár területén, amellyel szerinte is „a szultáni hassze szent dzsámi városnegyede" azonosítható. (A gyulai külső vár a visszafoglalás korában és a XVIIXVIII. század fordulóján. 129.) A szandzsákösszeírások említik Ali bég hídját a városban. Ha ez Ali bég dzsámijának közelében volt, akkor a mai belvárosi Nagyhíd helyén állhatott. (KáldyNagy: i. m. 55.) Cselebi leírásában talán ezt a hidat jelöli a Középső vagy Orta kapu. 59 GyO 439., GyTI. köt. 243-250. Vég-Gyula várának históriája. Bp. 1985. 154-163. 60 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664-1666. Ford. és jegyzetekkel kísérte Karácson Imre. Bp. 1908. 226-229.Vö. még GyTI. köt. 232-236. és Gerelyes Ibolya i. m. 102-105. 61 A várkaput Gerelyes Ibolya szerint is valószínűleg a török idejében helyezhették át az északnyugati oldalra, és a kaputorony is akkor épülhetett. (A gyulai külső vár a visszafoglalás korában... 132. és Török építkezések Gyulán. 116.) Cselebi a huszárvár hat bástyájáról ír, ha a kaputornyot és az ágyúdombot is beszámítjuk, akkor is csak 5 bástyája volt. Száz házat számlált itt, ami nyilvánvaló képtelenség. 62 Gyulán a török idők előtt is volt fürdő, 1518-ban említik. (GyO 67.) Kérdéses, hogy a török fürdőt ennek épületéből alakították-e ki. 63 Összehasonlításképpen 1579-ben a város 5 mohamedán városnegyedében 67 bolthelyiség volt. (Káldy-Nagy: i. m. 15.) Rosenfeld alaprajzán az ötszög alakú városrész területén 100-nál alig valamivel több házat láthatunk. 64 Szita László: A törökök kiűzése a Körös-Maros közéről 1686-1695. Gyula, 1995. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19.) 292. 21. képmelléklet. 91